Rá kell vennünk a Budapestre érkező turistákat, hogy toldják meg az ittlétüket két-három nappal, és merészkedjenek ki a fővárosból. Célunk, hogy a turisztikai ágazat 2019 végére elérje a 16 százalékos GDP-arányt – nyilatkozta a Marketing&Media magazinnak Bánhegyi Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. marketingkommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese.
– Fővárosunk a legnépszerűbb európai célpontok közé került az utóbbi években. Továbbra is Budapest – mint elsődleges desztináció – népszerűsítése, erősítése a cél a küldőpiacokon?
– A külföldiek számára a legvonzóbb úti cél ma Magyarországon Budapest, ez vitán felül áll. A főváros rendkívüli adottságai révén már ma is kellően ismert, és annak ellenére, hogy 2010–16 között mintegy 57 százalékkal nőtt a budapesti kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak száma, van további tartalék Budapestben. A TripAdvisor felhasználói szerint Budapesten van a világ legjobb szállodája, a magyar főváros három helyet javítva az előkelő 16. pozíciót foglalja el a világ legnépszerűbb konferenciavárosainak toplistáján. Ezekre az eredményekre lehet építeni, de nem állhatunk meg itt: ahhoz, hogy tovább tudjuk növelni hazánk turisztikai teljesítményét, rá kell vennünk a Budapestre érkező turistákat, hogy toldják meg az ittlétüket két-három nappal, és merészkedjenek ki a városból.
– Mit javaslunk nekik, hová menjenek? Mely régiók számíthatnak kiemelt figyelemre a közeljövőben?
– Jelenleg három kiemelt turisztikai fejlesztési térség van kijelölve: a Balaton, Sopron–Fertő és Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség. De a térségek kijelölése folytatódik, hiszen még bőven látunk olyan helyeket, ahol ki lehet alakítani azt a desztinációs élménymixet, amely vonzani tudja a külföldi és belföldi turistákat.
– Mi áll a Magyar Turisztikai Ügynökség új stratégiájának fókuszában?
– A legfontosabb cél a turizmus teljesítményének további fokozása. A hazai turizmus nemzetgazdasági szempontból rendkívül fontos ágazat, közvetett és közvetlen módon a GDP 10 százalékát adja. Jövedelemtermelő képességének növelése érdekében elsősorban a hazánkba látogatók költését, valamint az itt töltött időt kell növelni. Ez az új, desztinációs logikában megvalósuló fejlesztések révén, új attrakciókkal és minőségi szolgáltatásokkal ösztönözhető. Az ágazat fehérítése, illetve az ágazatban elvégzendő béremelés révén tovább javítható az iparág kondíciója. A Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiai célja, hogy 2019 végére elérje a 16 százalékos GDP-arányt, és ezzel az osztrák GDP-hozzájárulás szintjére növekedjen az ágazat.
– Mik a trendek a hazai turisztikai piacon, milyen évre számíthatunk az idén?
– A turisták az utazási döntések meghozatalakor egyre nagyobb figyelmet fordítanak a biztonság kérdésére. Európa nyugati fele ebből a szempontból rendkívül veszélyeztetett, míg Magyarország továbbra is biztonságos úti célnak számít. Ez egy olyan körülmény, amire építhetünk, és ami segíthet abban, hogy tovább javuljanak az ágazat eredményei 2017-ben is. A trendek szempontjából nem újdonság, de egyre nyilvánvalóbb a digitális csatornák szerepe a turisztikai szolgáltatások értékesítésében éppúgy, mint a márkaépítésben. Az idén nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy induló kampányaink, sőt az ősszel bemutatandó új turisztikai országmárka is a digitális szempontokra érzékenyen legyen kialakítva.
Az interjút teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.
Kuti Noémi
