Januárban az új lakóingatlanok budapesti piacán az átlagos négyzetméterár éves bázison 17 százalékkal, 1,03 millió forintra emelkedett a kínálatban, így átlépte az 1 millió forintos határt, amire korábban nem volt példa – derül ki az ingatlan.com összesítéséből. Az Otthon Centrum elemzése szerint pedig tavaly az agglomeráció északnyugati szektorában mérték a használt lakásoknál a legmagasabb fajlagos árakat: Pilisjászfalun és Budajenőn kicsivel 700 ezer forint felett, Ürömön pedig kicsivel ez alatt volt a négyzetméterár.
Az Ingatlan.com összesítése szerint a fővárosban már csak 11 olyan kerület van, ahol az átlagos négyzetméterárak elmaradnak a milliós szinttől. A három legdrágább városrész az I., a II. és a XII. kerület, ahol 1,7-1,9 millió forintnál jár a fajlagos átlagár, ami az egy évvel korábbit 14-42 százalékkal múlja felül – idézi a portál elemzését az MTI.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte, a három legnagyobb legjelentősebb kínálattal rendelkező kerület a III., a XI. és a XIII., ezekben egyenként több mint 500 új lakást kínálnak értékesítésre 1,1-1,2 millió forintos négyzetméteráron, ami 20-32 százalékos drágulásnak felel meg. Budapesten a XIX, a XX. és a XXI kerület a legolcsóbb, 612-788 ezer forintos négyzetméterárakkal.
Az ingatlanhirdetési portál szerint a megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább 788 ezer forintos fajlagos átlagárral, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Utána Veszprém és Szeged következik, ahol az éves áremelkedés 32 és 34 százalék volt, így 766 ezer és 743 ezer forintra rúgtak a négyzetméterárak. A legalacsonyabb négyzetméterárakkal rendelkező megyeszékhelyeken: Kaposváron és Békéscsabán 446 ezer és 500 ezer forintos átlagos fajlagos árral hirdették meg az új lakásokat.
Az Otthon Centrum értékesítési statisztikái alapján a főváros agglomerációjában is magas árakkal lehet számolni, de azok jócskán elmaradnak a budapestiektől. A három legdrágább Pest megyei település – Pilisjászfalu és Budajenő kicsivel 700 ezer forint felett, Ürömö 500-600 ezer forint közötti négyzetméterárral – után Szentendre, Solymár, Szigetmonostor, Halásztelek, Dunakeszi, Mogyoród, valamint Kistarcsa következett.
Arra is kitértek, hogy tavaly a 187 Pest megyei település közül 154-ben volt pozitív a vándorlási mérleg, vagyis többen költöztek az adott településre, mint ahányan távoztak onnan. 2018 és 2020 között 48 ezer fővel nőtt a megye népessége.
Ez komoly terhet ró a települések infrastruktúrájára, mert bár folyamatos az elővárosi vasútfejlesztés és az elkerülő utak építése, de a fejlesztések időigényesek és behatároltak, ami az egyéni közlekedés felé tereli az ingázókat. Mindezek ellenére töretlen az agglomeráció népszerűsége – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki szerint már a pandémia előtt is érezhető volt az agglomeráció kedveltsége, amire a vírust követő általános lezárás csak ráerősített. Hozzátette, hogy ez az árak jelentős emelkedéséhez vezetett, a keresletnövekedés sok településen akár 20-40 százalékos áremelkedést is generált.
Különösen az eddig kedvezőbb árfekvésű térségekben volt jelentős a változás: a Vecsési járás településein 38 százalékkal, a Szigetszentmiklósi járásban 28 százalékkal, a Monori járás településein pedig 27 százalékkal nőttek a használt házak négyzetméterárai.
