A második negyedévben tovább folytatódott az ingatlanárak növekedése, azonban a korábbi dinamika úgy tűnik, megváltozott. Az előzetes adatok alapján éves összehasonlításban újra nyílni látszik az árolló, hiszen Budapest és a vidéki városok áremelkedésének üteme gyorsult, míg országos szinten és a községek esetében lassulás volt tapasztalható. Az MNB legfrissebb Lakásárindexe alapján az OTP Ingatlanpont szakértője a hazai lakáspiaci folyamatokat vizsgálja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban publikált Lakásárindexe alapján, bár településtípusonként változó mértékben, de országos szinten is tovább folytatódott az ingatlanárak növekedése 2021 második negyedévében. Az ingatlanpiac teljesítményét tágabb kontextusban vizsgálva elmondhatjuk, hogy a magyarországi folyamatok továbbra sem különlegesek, csaknem minden európai országban növekedést regisztráltak negyedéves és éves alapon is. Az egyetlen kivétel Ciprus, ahol 2020 második negyedévéhez képest 4,9 százalékkal mérséklődtek a lakóingatlanok árai ebben az időszakban.
„Az MNB statisztikái alapján a járvány enyhülésével visszaállni látszik a korábbi évek ingatlanpiaci rendje. Éves szinten a fővárosban és városokban az áremelkedés üteme gyorsult, míg a községek esetében lassulást mutatnak az adatok. Utóbbi jelenségre ugyanakkor a KSH lakásépítésekre vonatkozó statisztikái is magyarázattal szolgáltathatnak, ugyanis feltételezhető, hogy az építőipari alapanyagárak és a munkadíjak növekedése a főleg vidéken jellemző magánépítkezéseket sokkal nagyobb mértékben befolyásolta, mint a nagyberuházásokat. Fontos hozzátenni azt is, hogy a II. negyedév adatai még mindig csak előzetesek, ezért pontos képet a folyamatokról csak hosszabb időtávon fogunk kapni” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az első negyedévhez képest országos szinten április-június között 3,1 százalékkal növekedtek a (használt és újépítésű) lakóingatlan árak, 2020. hasonló időszakához képest pedig 13,3 százalékos drágulást regisztráltak. Az első negyedév nominális árváltozásához képest – bár előjele még mindig pozitív volt – a növekedés üteme lassult a második negyedévben. Reál értéken, az inflációt is figyelembe véve, az országos növekedés üteme éves szinten 10,8-ról 7,7 százalékra csökkent.
Továbbra is a vidéki városok számítanak az ingatlanpiac motorjának, bár negyedéves összehasonlításban 9,3 százalékról 3,5 százalékra csökkent a nominális áremelkedés üteme, 2020 második negyedévéhez képest az országos adatok közül a legmagasabb, 18,2 százalékos növekedés itt mutatható ki.
Az országos árnövekedés lassuló ütemével szemben Budapesten, hasonlóan a vidéki városokhoz, éves szinten gyorsuló folyamatokat regisztráltak. Az első negyedévhez képest 3,2 százalékos, míg éves összehasonlításban 9,1 százalékos emelkedést regisztráltak a fővárosban, ami negyedévről-negyedévre 0,8 százalékpontos csökkenést, éves szinten azonban közel két és félszeres ütemű növekedést jelent.
A községek esetében egyértelműen lassult az áremelkedés mértéke 2021 áprilisa és júniusa között. Negyedéves alapon 5,2-ről, 2,2 százalékra, míg éves összehasonlításban az első negyedév 21,7 százalékos értékéről 7,3 százalékra.
Továbbra is az olcsó területek drágultak a leggyorsabban
A régiók szintjén vizsgálva, éves szinten, úgy tűnik, tovább folytatódott a legolcsóbbnak számító keleti országrész és a Balaton környéki területek fellendülése. A Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország kivételével minden városban kétszámjegyű és az első negyedév mértékét meghaladó nominális áremelkedés történt a második negyedévben (Közép-Magyarország 12,1%, Észak-Magyarország 20%, Észak-Alföld 20,9%, Dél-Alföld 18,8%, Dél-Dunántúl 18,3%, Közép-Dunántúl 18,7 %, Nyugat-Dunántúl 8,9%).
Fontos megjegyezni, hogy a közép-magyarországi régió esetében a második negyedév tranzakciós adatainak feldolgozottsága kifejezetten alacsony, ezért a területre vonatkozó újabb és újabb forgalmi adatok feldolgozásával az árindex akár jelentős mértékben is változhat a következő vizsgálat idején.
„Az ingatlanpiaci folyamatok lényeges változásai nem az egyik negyedévről a másikra mennek végbe, ezért most még nehéz a piac jövőjét megjósolni. Úgy tűnik azonban, hogy a piaci visszarendeződés mellett még mindig van tere az áremelkedésnek és most sem látszik olyan tényező az ingatlanpiacon, ami ennek belátható időn belül gátat szabhatna. Gondoljunk csak bele abba, hogy ha valaki három évvel ezelőtt - amikor mindenki úgy gondolta, hogy tovább már tényleg nem emelkedhetnek az árak - vásárolt ingatlant Tatabányán vagy Debrecenben, az már most 50 százalékos nyereséget könyvelhet el befektetésével” – összegezte gondolatait Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
