Befejeződött a 2022-es népszámlálás, amely az utolsó volt ebben a formában. Az eredményeket jövőre publikálja a KSH, a beérkezett kérdőívekben szereplő információk a nemzeti adatvagyon részét képezik. (x)
A 2022-es népszámlálás három szakaszból állt, és már az első is kiemelkedően sikeresnek tekinthető. Több mint háromszor annyian küldték vissza ugyanis online a kérdőíveket, mint az előző népszámlálásnál. Összesen 3,2 millió címről 7 millió személyi kérdőívet regisztráltak a rendszerbe, vagyis a címek 63,5 százalékáról küldték be a háztartások a válaszokat. Ezen a téren különösen aktív volt Pest megye, ahonnan a kérdőívek 71,1 százaléka érkezett online, a megyei jogú városok közül pedig Érd került az első helyre (79,7 százalék). Budapesten a címek 70,8 százalékáról küldték be online a kérdőívet, a fővárosi kerületek közül a XVII. (81,2 százalék), a XVI. (80,9 százalék) és a XXII. kerület (77,3 százalék) végzett az első három helyen. Hat településen az internetes kitöltési arány meghaladta a 90 százalékot, ebből négy Győr-Moson-Sopron megyében, egy Veszprém, egy pedig Pest megyében található.
A következő szakaszban a számlálóbiztosok keresték fel a lakosokat, ez a rész november 20-án zárult. A mintegy 23 ezer számlálóbiztos – akik munkájának fontosságát külön kiemelte Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke – országszerte 5 millió címet, ezen belül 4,6 millió lakcímet keresett fel, további mintegy 400 ezer egyéb címet, például nyaralók, valamint különféle intézmények címét ellenőrizték. A számlálóbiztosok közel 1,5 millió címen írták össze a lakások jellemzőit és 2,2 millió személyi kérdőívet töltöttek ki az adatszolgáltatók közreműködésével. Az internetes önkitöltési szakaszban rögzített 7 millió kérdőívvel együtt 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe. A népszámlálás a pótösszeírással vált teljessé, amely november 28-án zárult. Összességében a becsült várható népesség 96 százaléka töltötte ki a kérdőíveket, ami nemzetközi viszonylatban is sikeresnek nevezhető. Ebben nagy szerepe volt a számlálóbiztosok mellett az ő munkájukat koordináló felülvizsgálóknak, valamint a helyi végrehajtást szervező jegyzőknek, és végül, de nem utolsó sorban a népszámlálásban aktívan részt vevő lakosságnak.
A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak fel. Az eredményeket csak összesített formában hozzák nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével. Vukovich Gabriella hangsúlyozta, az adatok titkosított formában kerülnek be a KSH adatbázisába, és innentől a nemzeti adatvagyon részét képezik, amit csak statisztikai célra lehet felhasználni.
dr. Vukovich Gabriella, elnök, KSH
Gyakran felmerül a kérdés, mire jó a népszámlálás? A népszámlálás eredményei számos területen hasznosulnak, megbízható alapot nyújtanak a települések és a szűkebb lakókörnyezetet érintő legfontosabb gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez, fontos információval szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási igényekről, vagy éppen láthatóvá teszik a társadalom kisebb csoportjait, például a fogyatékossággal élőket, a nemzetiségi, vallási közösségeket. A magyarországi népszámlálás egyben egy globális program része, hiszen a világ valamennyi országában tartanak közel egy időben népszámlálást. A népszámlálási adatok segítségével Magyarország pontos képet mutathat magáról a szomszédos országoknak, az Európai Uniónak, és az egész világnak.
Lényeges szempont, hogy a népszámlálás eredménye lesz az az etalon, amihez képest ki tudják alakítani a reprezentatív mintákat a következő 10 évben minden társadalomtudományi kutatáshoz. Erre alapul minden egy főre jutó mutató is, innentől kezdve a mostani népszámlálás, és az abból tovább vezetett népesség lesz az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó jövedelem, az egy főre jutó nyugdíj alapja. Emellett a piaci szféra is használhatja a KSH adatait, a vállalkozó új üzlet nyitásakor például meg tudja nézni, hogy az adott helyen mekkora vevőkört érhet el.
Az első eredmények publikálása 2023 első negyedévében várható. Érdekesség, hogy ez volt az utolsó hagyományos lebonyolítású népszámlálás, a következő már a lakosságra háruló feladat nélkül, adminisztratív adatbázisok felhasználásával zajlik majd. (x)
