Ma este visszatér a Manhattan című sorozat az Epic Drama műsorára a második évaddal. A széria az új-mexikói Los Alamos városában játszódik, ahol tudósok és katonák egy olyan titkos projekten dolgoznak, amely örökké megváltoztatja a világot – az első atombombát próbálják megalkotni, ezúttal már az idővel is versenyt futva.
Mint a legtöbb szezonális sorozat, így a Primetime Emmy-díjas Manhattan első évada is jókora cliffhangerrel ért véget, vagy ahogy Sam Shaw, a széria showrunnere fogalmazott: „az évad végén majdnem minden kapcsolat felborult”. Charlie Isaacs (Ashley Zukerman) akaratán kívül egy új akciócsoport vezetője lesz, amely rohamtempóban és egyre súlyosabb felső nyomásra próbálja meg legyártani a világ első atombombáját, Frank Wintert (John Benjamin Hickey), a projekt egykori vezetőjét pedig ismeretlen helyre hurcolják. A legnagyobb rejtély az, hogy hová.
„Hőseink szép lassan felfogják, hogy a hadsereg milyen játszmákat űz azon kívül, hogy legyártatják velük a bombát – fejtegette az évad velejét Hickey. – Nem gondoltam volna, de az alkotók képesek voltak még magasabbra emelni a tétet, mint az első évadban”.
A Manhattan második évadában nem csupán a tét és a feszültség nagyobb, de a rejtélyek is halmozódnak, és ahogy a vox.com kritikusa fogalmazott, az alkotást az teszi különlegessé, hogy egyszerre kisvárosi dráma, romantikus sorozat, kémszéria, sőt sci-fi is. A folytatás pedig azzal, hogy hajlamos ugrálni az időben, illetve hogy egyszerre foglalkozik a karaktereket érintő, valamint az egész várost befolyásoló rejtélyekkel, egyre jobban hasonlít az új évezred egyik legünnepeltebb sorozatára, a Lostra. És a morális kettősség kérdésköre is ugyanúgy felelhető benne, azaz hogy az emberek mennyi gonoszságra képesek a nagyobb jóért.
A Manhattan sok dologban tükrözi a valóságot: az atombomba megalkotásáért folytatott versenyt – amelyben két külön csoport vett részt Amerika két külön pontján – tényleg Manhattan-tervnek hívták, és a kutatás egyik központja valóban az új-mexikói Los Alamos volt. A helynek (vagy ahogy az ottélők hívták, a Dombnak) egyetlen levelezőcíme volt (Postafiók 1663), és a postát mindig átnézték, hogy semmi se szivároghasson ki. A kutatásban női tudósok is részt vettek, a közösséget pedig bennszülöttek segítették, ugyanakkor a tudósok úgy vélték, a bombát Németországban fogják bevetni, nem pedig Japánban.
A kormány mindent megtett azért, hogy a projektet kívülállók előtt titokban tartsa, ezért még a résztvevők elől is rengeteg információt visszatartott. Még a tudósok se mindig tudták, hogy min dolgoznak épp, a feleségeik végképp nem voltak ezzel tisztában, de még a helyet őrző katonai rendőrség sem. Los Alamos lakóit rendszeresen hazugságvizsgálatnak vetették alá, de akárcsak a sorozatban is, a kémek a valóságban is bejutottak a projektbe – ez a kémes szál pedig sok fordulatot hoz a Manhattan 2. évadába is.
