Visszafogott pénzügyi várakozások jellemzik a hazai vállalati szektort a következő egy évre vonatkozóan, ezzel együtt mégsem tervezik a beruházások leállítását. Sőt, a K&H nagyvállalati növekedési index eredményei alapján megugrott a fejlesztésekben gondolkodó cégek aránya, ami lendületet adhat a legutóbbi gyenge nemzetgazdasági beruházási eredmények után. Elsősorban technológiai fejlesztésekre és kapacitásbővítésre terveznek költeni majd a cégek.
Négy negyedév bővülését követően a második negyedévben újra csökkent a hazai gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,2 százalékkal, és az előző év azonos időszakához képest is csupán 1,3 százalékkal emelkedett. Ennek oka, hogy sem a belföldi fogyasztásban, sem az export értékesítésben nem történt érdemi bővülés, miközben a beruházások látványosan visszaestek. „Habár a második negyedéves GDP adatok alapján nincs túl sok okunk az optimizmusra az év második felét tekintve, van azonban remény, hogy a hazai nagyvállalatok beruházásai megtolják a gazdaság szekerét a következő negyedévekben. Az év első negyedévéhez képest ugyanis látványosan megugrott a fejlesztést tervező cégek aránya” – tájékoztatott Bodor Tibor, a K&H Vállalati divízió vezetője. A kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező hazai cégek várakozásait jelző index második negyedéves eredményei alapján 40-ről 48 százalékra ugrott azoknak a nagyvállalatoknak az aránya, akik a következő egy év során valamilyen beruházást terveznek.
A technológiai megújulás az első
A beruházási célokat tekintve a technológiai fejlesztések állnak az élen, amit a vállalatok 29 százaléka tervez. Ezt követi a kapacitásbővítés, amiben a cégek 15 százaléka gondolkodik, és további 7-7 százalékot képviselnek az értékesítést, illetve a belső folyamatokat fejleszteni kívánó cégek. A beruházásokat főként a mezőgazdaság és az ipari szektor húzhatja fölfelé, mivel esetükben 70, illetve 57 százalékos beruházási hajlandóság jellemző. Ezzel szemben a kereskedelemben némileg átlag alatti, 44 százalékos arány, a szolgáltató szektorban viszont jóval alacsonyabb, 34 százalékos hajlandóság tapasztalható jelenleg. Területileg sem egységes a szektor, a közép-magyarországi cégek jóval alacsonyabb arányban (39%) terveznek fejlesztéseket, mint a kelet, illetve nyugat-magyarországi vállalatok, ahol 58, illetve 57 százalék ez az arány.
Azt, hogy miből valósulhatnak meg a beruházások, egyelőre nem látni, hiszen uniós források – a mezőgazdasági szektort leszámítva – továbbra sem jellemzők, és a pénzügyi várakozások is visszafogottak. A jelenlegi eredmények alapján ugyanis a nagyvállalatok 0,8 százalékos árbevétel-csökkenésre számítanak az előttünk álló egy évre az első negyedéves 1,6 százalékos várt bővüléssel szemben. Ennek oka, hogy a korábbi növekedési várakozások helyett az export piacon stagnálásra, a belföldi értékesítésben pedig csökkenésre számítanak a vállalatok.
A profit esetében kisebb mértékű, de szintén mérséklődő várakozásokat látunk: az első negyedévi 1,5 százalékos várt csökkenése tovább romlott, jelenleg 2,1 százalékos nyereségcsökkenéssel számolnak a cégek. Ennek oka, hogy a vállalatok profitabilitását nagyban meghatározza az árdrágulás, továbbra is küzdenek az infláció okozta hatásokkal, mivel a legtöbben már nem tudják áthárítani a vevőkre. Ezt jelzi, hogy a második negyedévben a cégek csupán 22 százaléka jelezte azt, hogy az infláció mértékével vagy afölött tud árat emelni – a többiek esetében a profit látja kárát a korábbi magas fogyasztóiár-emelkedésnek.
