Egy újabb tanulmány erősíti meg, hogy a gyors és nagyszabású éghajlatvédelmi intézkedések gazdaságilag is előnyösek az Európai Unió országaiban. Egy ennek megfelelő gazdaságpolitikával Magyarország a GDP-je közel 9 százalékának megfelelő haszonra tehetne szert 2030-ra.
A tanulmány ismét megcáfolja azt a tévhitet, hogy az ambiciózus éghajlat-védelmi fellépés gazdaságilag hátrányos. Számszerűsíti egyrészről a klímaválság okozta veszteségek költségeit, másrészt a várható gazdasági hasznokat. Ez utóbbiak közé tartozik a zöld munkahelyek teremtése, a takarékosabb anyagfelhasználás, a lakosság jobb egészségi állapota, az energiaszegénység csökkentése és egyéb jóléti veszteségek mérséklése.
A tanulmány szerint a 2022. évi GDP 8,8 százalékának megfelelő hasznot eredményezne Magyarországnak 2030-ra, ha felgyorsítaná az energiaátalakítást és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A súlyosan környezetszennyező tevékenységek (mint például az akkumulátorgyárak) támogatása helyett az épületek energiahatékonyságának javítására, az energiatakarékosság fokozására, a szélenergia és megújuló közösségi energiaforrások elterjedésére, a tömegközlekedés korszerűsítésére és a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételére kellene sokkal nagyobb összegeket fordítania.
„Már évtizedek óta készít részletes ajánlásokat a Levegő Munkacsoport arra, hogy miként lehet olyan gazdaságpolitikát megvalósítani, amely egyszerre javít a környezet állapotán, növeli a nemzetgazdaság versenyképességét, valamint csökkenti a szegénységet, azonban ezek a mindenkori kormányoknál többnyire süket fülekre találtak. Reméljük, hogy a növekvő bizonyítékok hatására mielőbb változás következik be a gazdaságpolitikában” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A tanulmányt az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat készítette (amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) az EU Horizont Kutatási Programja keretében készített, „Az éghajlatváltozással kapcsolatos költségek értékelésének közös tervezése” modell felhasználásával.
