Legyen szó lakásfelújításról, autóvásárlásról, esetleg egy váratlan orvosi költségről, a személyi kölcsönök gyors és egyszerű megoldást jelenthetnek a nem várt kiadások fedezésére. Hogy milyen esetekben használható még pontosan ez a hitelkonstrukció, és mikor nem érdemes felvenni? Mennyire bonyolult az ügyintézés és egyáltalán kik jogosultak a hitelre? A témában felmerülő kérdésekkel kapcsolatban a Credipass pénzügyi szakértői összegezték a legfontosabb tudnivalókat.
A személyi kölcsön az elmúlt évek talán egyik legnépszerűbb hitelterméke hazánkban. Ezt mutatja az a tény is, hogy az MNB friss adatai szerint idén februárban közel 2 milliárd forinttal több személyi kölcsönt igényeltek az ügyfelek Magyarországon, mint lakáscélú jelzáloghitelt. „A személyi kölcsönök népszerűségének oka többnyire az igénylés egyszerűségével, az ügymenet gyorsaságával és költségmentességével magyarázható, hiszen egy olyan kölcsöntípusról van szó, amelyhez sem önerő, sem ingatlanfedezet nem szükséges, ráadásul a kölcsönösszeg igénylése és a hitelbírálat már akár 24 órán belül – de maximum pár nap alatt – megtörténhet” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. A hiteltípus további, verhetetlen előnye még, hogy szabadfelhasználású, tehát utólagos igazolás nélkül, szinte bármilyen célra fordítható a kapott összeg, amely akár a 12 millió forintot is elérheti. A személyi kölcsönöket általában 12-96 hónap közötti intervallumra adják, kiszámíthatóak, ugyanis a futamidő végéig fix kamatozással számolhatnak az ügyfelek.
A saját tulajdonú ingatlannal nem rendelkező ügyfelek számára tökéletes megoldás a személyi kölcsön, hiszen nem szükséges lakást vagy házat fedezetként bevonni a hitelszerződésbe. A biztosítékot ebben az esetben az adós jövedelme adja, illetve banktól és összegtől függően akár adóstárs, vagy kezesek bevonására is lehetőség nyílik.
„Napjainkban kijelenthető, hogy a jelenlegi hitelpiacon minimális különbségek vannak a feltételek, költségek és kamatok tekintetében a lakáshitelek és a személyi kölcsönök között. Hogy mikor, melyikkel jár jobban az ügyfél, pénzügyi szakértővel történő konzultáció során érdemes megvizsgálni, hiszen hitelcéltól és forrásoktól függően más hiteltípusra ajánlatos szerződni” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Lássunk egy példát az összehasonlításhoz! 5 millió forint hiányzik az ügyfél zsebéből, amelyet 8 éves futamidőre szeretne igényelni a banktól. Ekkor egy lakáscélú jelzáloghitel esetén nagyjából 76 ezer forintos havi törlesztőrészlettel és 7,3 millió forintos teljes, visszafizetendő költséggel kell számolni, míg ugyanez a személyi kölcsön esetén 84 ezer forintos törlesztőt és 8 millió forintos összköltséget jelent. Ez évente csupán kb. 100 ezer Ft kamatkülönbség, ugyanakkor a személyi kölcsönnél sok esetben nem terhelik indulódíjak és rejtett plusz költségek az ügyfelet, míg a lakáshitelnél pl. az értékbecslés, a földhivatali jelzálog bejegyzése, vagy akár a közjegyző díja is jelentősen növelheti a teljes ráfordítandó összeget. Érdemes tehát pénzügyi szakértővel konzultálni a kérdésben, már csak azért is, mert bankonként eltérhet, hogy milyen egyszeri díjakkal vagy adminisztrációs költségekkel járhat egy-egy kölcsön felvétele.
A személyi kölcsön 18 éves kortól igényelhető, de a hitel futamidejének végéig az adós nem töltheti be a 72. életévét – érdemes megjegyezni azonban, hogy ez a kitétel bankonként eltérő lehet. Ahogy más hiteltípusoknál, úgy a személyi kölcsönnél is minden esetben – minimum 3 hónapról szóló igazolás beküldésével – igazolni kell a hitelt nyújtó bank felé a havi nettó rendszeres, elsődleges jövedelmet, ami lehet munkabér, nyugdíj vagy vállalkozásból származó rendszeres jövedelem. A pozitív elbíráláshoz fontos továbbá, hogy az igazolt összegnek el kell érnie az aktuális minimálbér összegét, illetve alapvető elvárás még munkabér esetén a lejárt próbaidő is. Az ügyletbe szükség esetén adóstárs is bevonható, azonban neki is meg kell felelni a megadott életkori és jövedelmi paramétereknek egyaránt.
Érdemes azt is tudni, hogy a gyermekvállaláshoz köthető családtámogatási juttatások, mint például a GYES, GYED és CSED a legtöbb banknál nem számít elsődleges bevételi forrásnak, ezért, ha csak ilyen típusú jövedelemmel rendelkezik az ügyfél, akkor csak igazolt, elsődleges jövedelemmel rendelkező adóstárs bevonásával vehet fel személyi kölcsönt. A személyi kölcsönökre is igaz, hogy KHR (BAR) listán negatív információval szereplő személyek nem kaphatnak hitelt, és a teljes tartozás kifizetését követően még egy éven keresztül passzív státusszal kezelik őket a listán.
„Érdemes személyi hitel felvételén gondolkodni, ha kisebb összeg hiányzik csak a kitűzött cél megvalósításához, hiszen már akár 500 ezer Ft-tól igényelhető ez a kölcsöntípus. Ha halaszthatatlan, nagyobb összegű vásárláshoz, esetleg felújításhoz, lakáshitellel nem finanszírozható ingatlanvásárláshoz van szükség kiegészítésre, vagy rendkívüli, nem várt kiadás, például hirtelen egészségügyi probléma emészti fel a megtakarításokat, de akár egy vállalkozással kapcsolatos beruházás, fejlesztés esetén is jó megoldás lehet banki segítséget kérni. Értékvesztő dolgok, egyszeri élmények vagy nem megtérülő hitelcélok finanszírozására azonban nem ajánlatos eladósodni” – tette hozzá Fülöp Krisztián.