Újra, ezúttal összesen 61,5 millió forintra bírságolta a Magyar Telekomot és annak vezérigazgatóját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szeptember 10-én, miután a szolgáltató nem tett maradéktalanul eleget a rá kiszabott 2015-ös hírközlési hatósági határozatnak. A szolgáltató a késedelmesen fizető ügyfelek mintegy hetedét még jelenleg sem jogszerűen értesíti a fizetési hátralékokról, és ezen esetekre vonatkoztatható szolgálatás-korlátozási gyakorlata sem felel meg a hatályos rendelkezéseknek. A Telekom reagált az NMHH bejelentésére, többek között azt közölték, hogy intézkedési tervet nyújtanak be a hatóságnak.
Az NMHH utóellenőrzéssel kontrollálja, hogy az egyes szolgáltatók a rájuk vonatkozó hatósági döntésben foglaltakat betartják-e. A hatóság idén vizsgálta meg, hogy mennyiben teljesítette a Magyar Telekom azt a 2015-ös hatósági határozatot, amelyet a cég – a vezetékes hírközlési szolgáltatásokra (vezetékes telefon, vezetékesinternet-hozzáférés, analóg és digitális kábeltelevízió, IPTV és műholdas televízió) vonatkozó – jogsértő szolgáltatáskorlátozási gyakorlata miatt hozott a késedelmesen fizető ügyfelek esetében. A szeptember 10-én zárult utóellenőrzés eredménye szerint a szolgáltató csak részben teljesítette a korábbi, összesen 162 milliós bírsággal járó határozatban leírtakat, hiszen a felszólítások kézbesítése és a szolgáltatások korlátozása előtti türelmi idő kivárása még mindig nem jogszerűen zajlik.
Mit jelent a szolgáltatáskorlátozás?
A jogszabály biztosítja, hogy a szolgáltató az előfizetői szerződést súlyosan megszegő, a díjat 30 napon túl nem fizető előfizetőket a szerződés betartására és a tartozás megfizetésére szoríthassa anélkül, hogy a szerződést meg kellene szüntetnie, az előfizető pedig lehetőséget kap elmaradása rendezésére, a szerződésszegés megszüntetésére. A korlátozásra a szolgáltatónak előre fel kell hívnia az előfizető figyelmét, és megfelelő időt kell biztosítania neki a tartozása rendezésére, ennek részleteit a szolgáltató általános szerződési feltételei rögzítik. A korlátozás ideje alatt a szolgáltatás nem vehető teljeskörűen igénybe: például a telefonáláskor a kimenő hívásokat a segélyhívások kivételével letiltják, a televíziós szolgáltatásoknál csak néhány csatornát nézhet az előfizető, internetezéskor pedig kizárólag a szolgáltató honlapjának egyes felületei érhetők el.
A szolgáltatáskorlátozásnak azért van szigorú, törvényben rögzített feltételrendszere, mert az a legfontosabb előfizetői jogosultságot, a szolgálatás igénybevételének a jogát korlátozza, ezért a hatóság minden rendelkezésére álló eszköz alkalmazásával arra törekszik, hogy a szolgáltatók ne sérthessék meg ezt az alapvető ügyféljogot.
A szolgáltató jogsértéseinek részletei
A Telekom 2015-ben felülvizsgálta a nem fizető előfizetőkre irányadó folyamatait, és a mobiltelefonos elérhetőséget megadó ügyfeleinél tért át nyomon követhető – SMS-ben kézbesített – értesítési módra a díjfizetési felszólítás és a szolgáltatáskorlátozásról szóló értesítéseknél, amelyek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A szolgáltató a többi ügyfelének azonban – akik az érintett előfizetői kör hetedét teszik ki – az első értesítést még mindig az ún. normál, könyvelés nélküli postai levélben adja fel, vagyis esetükben ugyanazt a helytelen gyakorlatot folytatja, amely miatt az NMHH a 2015-ös döntésében elmarasztalta. Ezeknél az előfizetőknél a Telekom továbbra sem tudja bizonyítani, hogy a díjfizetési felszólításai eljutottak hozzájuk, és azt sem, hogy mikor. Utóbbi azért is fontos, mert a jogszabály 30 nap türelmi időt ír elő az előfizetői díj megfizetésére, ami a díjfizetési felszólítás kézhez vételétől indul. A szolgáltató azonban ezt a felszólítás keltezési napjától számolja, ami akár közel egy hetes különbséget is eredményezhet az előfizető kárára. Az, hogy egy szolgáltató az ilyen rövidebb, szabálytalan határidő eredménytelen letelte után korlátozza az igénybe vett szolgáltatást, szintén jogsértő. Emellett a Telekom a 2015-ös határozatban előírt intézkedési tervet sem készítette el és természetszerűleg nem is alkalmazott ilyet.
A hatósági határozat szempontjai és tartalma
Az NMHH a jogsértések piacra gyakorolt hatását különösen jelentősnek ítélte meg, tekintve, hogy a szolgáltató a magyar elektronikus hírközlési piac egyik legnagyobb résztvevője, így magatartása, az általa elkövetett jogsértések a közvetlenül érintett előfizetői körön túlmutatnak, a versenytársak gyakorlatát is befolyásolják. A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe vette azt is, hogy az előfizetőknek a tartozás rendezése után külön utánajárást igényel a visszakapcsolási díj töröltetése, ugyanakkor a Telekom jogsértéseinek száma nagymértékben csökkent 2015-höz képest azzal, hogy zömében áttért az elektronikus értesítésre.
A hírközlési hatóság felszólította a Telekomot a jogkövető magatartásra, a jogtalan helyzetet megszüntető intézkedési terv benyújtására, és a céget 60 millió forintos, vezető tisztségviselőjét pedig másfélmillió forintos bírsággal sújtotta. Az elsőfokú döntéssel szemben a szolgáltató jogorvoslattal élhet. A hatóság döntései a szolgáltatók jogkövető magatartásának ösztönzését szolgálják, és a jogkövetkezmény típusát és mértékét minden esetben a fokozatosság és arányosság elve alapján, a konkrét ügy összes körülményére tekintettel határozzák meg.
Reagált a Telekom
A Magyar Telekom reagált az NMHH bejelentésére. „A Magyar Telekom a folyamatait igyekszik az ügyfelek kényelmét szem előtt tartva kialakítani, ezért az elektronikus kapcsolattartást részesíti előnyben az ügyfél számára is kényelmetlenebb tértivevényes küldeménnyel szemben. Ahol a szolgáltató rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel (e-mail, sms küldésre szolgáló telefonszám), ott ezeket a csatornákat használja a felszólítások és az értesítések küldésére, hiszen az ügyfélnek is ez az egyszerűbb. A felszólításban érintett ügyfelek kisebb hányada – éves szinten kb. 15% – kapja kizárólag postai úton az értesítéseket, az ő számuk is folyamatosan csökken. A szolgáltató tovább vizsgálja egy új, ügyfélbarát gyakorlat kialakításának lehetőségét az ő esetükben. A határozatban foglaltaknak való megfelelés érdekében a szolgáltató intézkedési tervet nyújt be a hatóságnak.”
