A fogyasztók és vállalati ügyfelek részéről is egyre jelentősebb igény mutatkozik a gyors szállítási szolgáltatások iránt, ami számos technológiai és logisztikai kihívás elé állítja a szállítmányozó cégeket. Az Ericsson IndustryLab legújabb, „Proaktív logisztika – út a jövőbe” című jelentése azt vizsgálta meg, mit várnak a logisztikai döntéshozók az iparág technológiai fejlődésétől.
A tanulmány a logisztikai ágazat jövőjét veszi górcső alá, felméri az ún. proaktív logisztika megvalósíthatóságát, és számos ezzel kapcsolatos kérdésre igyekszik választ adni. A digitális technológiák, például az IoT és az 5G révén mennyivel lehet hatékonyabb és fenntarthatóbb rendszereket működtetni? Az iparág készen áll-e a szükséges lépések megtételére – például minden a folyamatban résztvevő egység összekapcsolására és az összes fél közötti információ-megosztásra – ahhoz, hogy a proaktív logisztika megvalósítható legyen?
Mivel a jelentés a COVID-19 krízis idején készült, a tanulmány foglalkozik a világgazdaság – és ezzel együtt a logisztikai szektor – előtt álló új kihívásokkal is, és kitér arra, hogy a globális katasztrófák milyen irányban módosíthatják, alakíthatják a logisztika jövőjét.
Néhány a jelentés főbb megállapításai közül:
A döntéshozók egyharmada úgy véli, hogy az ügyfelekkel és beszállítókkal való nehézkes információcsere akadályozza a társaságuk logisztikai műveleteinek javítását.
Világszerte a fogyasztók több mint egyharmada a koronavírus járvány miatt kezdett el online élelmiszerek vásárolni, illetve növelte online vásárlásait, ezzel jelentős kihívások elé állítva a meglevő logisztikai rendszereket.
A fenntarthatóság fontos szemponttá kezd válni a logisztikai fejlesztéseknél. A döntéshozók 67 százaléka egyetért azzal, hogy a fogyasztók fenntarthatósági elvárásai miatt a társaságok logisztikai módszerei a következő 3-5 évben át fognak alakulni.
A digitális nyomon követési eszközök, vizualizációs eszközök és megbízható mobilkapcsolat hiánya jelenleg komoly akadályokat jelent a logisztikai vállalatok mintegy 40 százaléka számára. Továbbá a válaszadók háromötöde kifejezetten egyetért azzal, hogy a jobb logisztikai eszközök segítenék cégüket, hogy pontosan, időben szállítsanak.
A vizsgált vállalatok kétharmada fog a következő öt évben mesterséges intelligenciát (AI) és adatelemzést alkalmazni a logisztikai igények és kapacitások párosítására – és a cégek egyötöde már jelenleg is így tesz. A társaságok több mint 60 százaléka fog a következő 3-5 évben proaktívan szállítani.
Az egyre jobban hálózatba kapcsolt világunkban a nagyobb átláthatóság és hatékonyság iránti igény az iparágon belül a vártnál hamarabb teremheti meg a feltételeket a proaktív logisztika kialakulásához.
Proaktív logisztika
A logisztika fejlődése nem ér véget a nagyobb átláthatóságnál és hatékonyságnál. Ezek csak megteremtik az alapot a végső lépéshez, a proaktív logisztika megjelenéséhez. A proaktív logisztikai rendszer képes a termékek, szolgáltatások és megoldások iránti kereslet előrejelzésére még azelőtt, hogy a fogyasztók meghoznák tényleges vásárlási döntésüket. Azaz lehetővé teszi az áruk szállításának proaktív elindítását. A jobb tervezhetőség és több rendelkezésre álló idő miatt hatékonyabb és fenntarthatóbb szállítási módszerek használhatók – például csúcsforgalmon kívüli időszakra tervezhető a szállítás és optimálisan rakodhatók a járművek.
Ez jelentős pozitív hatással lesz a beszállító lánc minden pontján. A logisztika fejlődésének ezen szakasza már nincs messze: a megkérdezett társaságok 67 százaléka tervezi, hogy 5 éven belül mesterséges intelligenciát és adatelemzést használ a logisztikai igények és kapacitások összehangolására, és a társaságok 19 százaléka már jelenleg is ezt teszi. Továbbá, a felmérésben részt vevő társaságok 64 százaléka tervezi a proaktív logisztika bevezetését 3-5 éven belül.
Noha a megkérdezett társaságok döntéshozóinak nagy része általánosságban elégedett volt társaságuk logisztikai tevékenységével, több olyan területet is megneveztek, amin érdemes volna javítani. Az első lépés a jövő logisztikája felé az eszközök és szállítmányok összekapcsolása lenne, ami lehetővé tenné a társaságon belül a tevékenységek megértését, vizualizációját és elemzését. A következő lépés lenne az összes érintett fél számára biztosított átláthatóság megteremtése, hogy a szállítmányok helyét és státuszát mindenkor követni lehessen. Ehhez szükség van az adatok megosztására. Így minden fél láthatná a szállítmányok helyét és állapotát (hőmérséklet, sérülések, úton töltött idő…stb.), így hatékonyabban tudnak tervezni, és az értéklánc teljes hosszában jobb ügyfélkiszolgálást tudnak biztosítani.
A mobilszolgáltatók szerepe
A döntéshozók egyetértenek abban, hogy a logisztika további fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a mobilkapcsolatok fejlesztése. A megkérdezettek szerint a mobilszolgáltatók eddig nem fordítottak elegendő energiát és figyelmet erre az iparágra, és még az esetleges együttműködések során sem kínáltak kifejezetten logisztikára fókuszáló megoldásokat.
Hálózati eszközeikre és szakértelmükre támaszkodva, a mobilszolgáltatók kulcsszerepet játszhatnának a logisztika digitalizációjában. A nyilvános és a magánhálózatok – illetve ezek kombinációi – egyaránt fontos eszközök lehetnek a logisztikai társaságok számára ahhoz, hogy a logisztikai lánc átláthatósága és a hatékonyság növelése érdekében hálózatba kapcsolhassák szállítmányaikat és berendezéseiket. A mobilmegoldások alapvető fontosságúak a raktárak automatizálásához és rugalmas működéséhez – például autonóm járművek működtetéséhez, valós idejű nyomon követéshez, rázkódási és hőmérséklet érzékelők adatainak begyűjtéséhez, elemzéséhez, a munkatársak és a vezetés kommunikációjához, munkavédelmi megoldásokhoz (AR/VR megoldások használatával), megelőző karbantartáshoz és távoli eszközkezeléshez.
Pillantás a jövőbe
A hálózati kapcsolatokkal, adatmegosztással és a járművekkel kapcsolatos technológiák folyamatos fejlődésével a logisztikai ipar a ténylegesen proaktív logisztika irányába mozdulhat el. A felmérésben megkérdezett döntéshozók és üzleti felhasználók egyetértenek abban, hogy a fenntarthatóság, az önvezető és elektromos járművek, valamint az adatmegosztás fontosak egy valóban proaktív működés eléréséhez.
A vezetők és egyéb személyzet nélkül működő szállítójárművek, többek közt repülőgépek és hajók, a maitól teljesen eltérő felépítéssel készülhetnek, és működtetésük is eltér a mostanitól. A szállítójárművek tervezése és kialakítása során új feltételeket és célokat kell figyelembe venni – az áruk gyorsabban, gördülékenyebben, kevesebb időkorláttal, fenntarthatóbb módon, személyzet nélkül juthatnak el a célállomásra. Jó példa erre a svéd logisztikai cég, az Einride által gyártott szállítójármű.
Az ilyen járművekkel szemben nem elvárás a személyzet biztonságos szállítása, és nem kell figyelembe venni a sofőrrel kapcsolatos költségtényezőket sem. A proaktív logisztika esetén, ahol a szállításra még a megrendelés előtt kerül sor, a gyorsaság sem feltétlenül szempont. A tervezés során az optimalizálás új dimenziói jelennek majd meg. Az új, vezető nélküli elektromos járművek már eddig is módosították a tervezési kritériumokat – a proaktív logisztika most újabb tényezőként jelenik majd meg.
