Fordulóponton az energiaipar – AI és piaci bizonytalanság

A globális energiaipar jelentős átalakulás előtt áll 2026-ban. A mesterséges intelligencia (AI) robbanásszerű elterjedése, a megújuló energiaforrások térnyerése és a növekvő energiaigény új lehetőségeket és komoly feladatokat állít az ágazat szereplői elé. Mindeközben a piaci bizonytalanságok, a változó szabályozások és az ellátási lánc kihívásai tovább növelik a komplexitást. A Deloitte friss iparági kitekintése szerint az innováció, a rugalmasság és a tőkefegyelem kulcsfontosságú lesz a sikeres navigációhoz.

A mesterséges intelligencia már nem csupán növeli az energiaigényt, hanem alapjaiban formálja is azt. Az AI és az elektrifikáció gyors növekedése 2035-re akár 26 százalékkal is megemelheti a csúcsidőszaki energiafogyasztást, jelentős terhelést róva ezzel a már most is túlterhelt hálózatra. Ez az energiaszektor leggyorsabb növekedése az elmúlt 30 évben – különösen az adatközpontok exponenciális terjeszkedése miatt.

Ugyanakkor az AI a probléma megoldásának része is lehet. Egyes közműszolgáltatók AI-t alkalmaznak a hálózat valós idejű előrejelzésére, kiegyensúlyozására és megerősítésére. Az üzemeltetők a termelés optimalizálására, az állásidő csökkentésére és az eszközök felügyeletére használják. „Az AI által vezérelt intelligencia, valamint az általa teremtett hatékonyság és rugalmasság gyakorlatilag az energiaellátás virtuális forrásává válik, egy új, összekapcsolt energiagazdaságot hozva létre” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának vezető partnere.

Fegyelmezett tőkebefektetések és okosabb működés

Az energiaipar új fázisba lép, ahol a befektetések a stabilitásra, skálázhatóságra és a megtérülésre összpontosítanak. A vámtarifák, a változó szabályozások és a finanszírozási költségek arra kényszerítik a vállalatokat, hogy felülvizsgálják befektetési stratégiáikat. A folyamatos szakpolitikai változások, amelyek a tisztább energiára való átállást célozzák, szigorúbb határidőkkel és növekvő megfelelési igényekkel szembesítik a villamosenergia- és megújulóenergia-szolgáltatókat. Az olaj- és gázipari vállalatok esetében a növekvő költségek és az alacsonyabb olajárak a jövedelmezőséget terhelik. Ennek eredményeként a tőkehatékonyság újradefiniálódik, és a fegyelmezett megközelítés az ellenálló képesség új formájává válik.

A digitális átalakulás a pilot projektektől a kulcsfontosságú műveletek részévé válik. Az AI és az automatizálás növeli a hatékonyságot és újradefiniálja a termelékenységet. Az eseményvezérelt, prediktív karbantartás csökkenti az állásidőt az energiahálózatokon, a csővezetékeken és az erőművekben. Az olaj- és gázipar IT-kiadásainak felét várhatóan AI-ra és generatív AI-ra fordítja 2029-ig, elsősorban a folyamatok digitalizálására, optimalizálására, az eszközök teljesítményére és a műveleti integrációra fókuszálva.

„A hatékonyság létfontosságúvá vált. Azok a vállalatok, amelyek nem integrálják a digitális sebességet a fizikai műveletekbe, miközben élesítik az üzleti alapokat, azt kockáztatják, hogy nem a versenytársak, hanem saját rendszereik előzik meg őket” – emelte ki Bárány Martin, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Az ellenálló képesség, mint stratégiai előny

Az elmúlt évek rávilágítottak az energiaértéklánc strukturális gyengeségeire: az eszközök szállítási ideje hónapokról évekre nyúlik, a szakpolitikai változások hatással vannak a projektekre, és a geopolitikai bizonytalanságok átrajzolják a kereskedelmi útvonalakat. Az ellenálló képesség mára stratégiai megkülönböztető tényezővé vált. A leginkább alkalmazkodó vállalatok nem várnak a stabilitásra; a volatilitásra terveznek.

Sok vállalat növeli ellátási láncának ellenálló képességét azáltal, hogy készleteket biztosít, több beszállítót használ, optimalizálja a kereskedelmi útvonalakat, visszatelepíti a gyártást, valamint vertikális és köz-magán partnerségeket alakít ki. Egyre gyakrabban alkalmaznak digitális technológiákat az ellátási lánc átláthatóságának és agilitásának erősítésére.

Az innováció és ellenálló képesség metszéspontjában

2026-ban a siker az innováció és a kockázat, a növekedés és a fegyelem, valamint az automatizálás és az emberi ítélőképesség közötti egyensúly megteremtésén múlik. Az energiaiparban a vezetők rájönnek, hogy a szektorok közötti határok gyakran már nem érvényesek. Az energia jövőjét valószínűleg nem az határozza meg, hogy ki termeli a legtöbb elektront vagy molekulát, hanem az, hogy ki teremt a legnagyobb értéket intelligenciával és hatékonysággal. Akik korán cselekszenek – digitális alapokat építenek, megerősítik a rugalmas tőkestratégiáikat, és szövetségeket kötnek az értékláncban – valószínűleg nem csupán navigálni fognak az átmenetben, hanem vezetni is fogják azt.