Jelentős mértékben, több mint ötödével esett a vállalati vezetők bizalmi indexe egy új felmérés szerint. A kutatásból kiderült az is, hogy míg 2018-ban a topmenedzserek leginkább a vásárlók elérése miatt aggódtak, addig idén a válaszadók az influenszereket tartották a legfontosabbnak.
Összeomlott a globális üzleti élet vezetőinek bizalma 2019-ben a független PR-ügynökségeket tömörítő The Worldcom Public Relations Group (Worldcom) második Worldcom Confidence Index (CI) felmérése szerint. A több mint 58 000 vezérigazgató és marketing igazgató által adott online válaszok elemzése alapján ezen felsővezetők bizalma átlagban 20% feletti mértékben zuhant. A legnagyobb esést az Egyesült Államokban (51%) és Kínában (21%) mérték. Japán a trend ellen ment, és a bizalmi index utolsó helyéről egy 74%-os javulással az elsőre ugrott – derül ki a felmérésből.
„A nagy fokú globális bizonytalanság, amihez hozzátartoznak az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúról szóló hírek, nem csökkentették az üzleti vezetők félelmeit, és a kutatásunk azt mutatja, a globális kereskedelmi megállapodások és a védővámok is megrengetik a bizalmat” – jelezte Roger Hurni, a Worldcom Public Relations Group elnöke. „A legutóbbi, 2018-as Confidence Index óta a vezetők szembe találták magukat a Brexittel, a hong kongi tüntetésekkel, a globális felmelegedés felerősödésével, éhínséggel és olyan járványok újbóli megjelenésével, mint amilyen a kanyaró. Ezen tényezők együttese segíthet megmagyarázni a bizalmi szintek ilyen drasztikus visszaesését az elmúlt egy évben.”
„Az üzleti-gazdasági folyamatok egészséges működésének egyik legfontosabb mutatója a vállalatvezetők általános bizalma. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy ezt a Worldcom kutatása a lehető legprecízebb módszertannal vizsgálja” – tette hozzá R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció tulajdonos-ügyvezetője, a Worldcom PR Group EMEA régiós igazgatótanácsának tagja.
A Worldcom a felméréshez idén együttműködött az Advanced Symbolics Inc. vállalattal, amely mesterséges intelligencia segítségével követi és értelmezi a nyilvánosan elérhető közösségi médiatartalmakat. Az idei jelentés mintegy 60 000 üzleti vezetőtől származó adatot dolgozott fel, hogy megmutassa, hogyan változott a véleményük és a szándékuk az idő folyamán.
Míg 2018-ban a vállalatvezetők leginkább a vásárlók elérése miatt aggódtak, addig a 2019-es kutatás válaszadói az influenszereket tartották a legfontosabbnak, akiknek 160 százalékkal nőtt a fontosságuk 2018 és 2019 között, csak utánuk következtek a vásárlók és a munkavállalók.
Ugyanakkor a vezérigazgatók bizalma igen alacsony azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e elérni az influenszereket. A vezetők jobban bíznak abban, hogy képesek elérni a részvényeseket, a vásárlókat, a beszállítókat vagy akár a kormányzati tisztviselőket.
„2018-ban az influenszerek fontosságukat tekintve egy hanyatló közönség volt, de idén a lista élére ugrottak” – emelte ki Hurni. „Ennek a közönségnek a megnövekedett szerepe azt jelezheti, hogy a vezetők úgy érzik, az influenszerek támogatására van szükségük, hogy átsegítsék őket ezen a zavaros időszakon.”
A meglévő alkalmazottak megtartása egy másik fontos ügy a vállalatvezetők számára. A vezetők önbizalma igen alacsony; nem bíznak abban, hogy képesek megtartani a tehetségeket. Ez csak egyike azon öt, alkalmazottakkal kapcsolatos témáknak, amelyek a hat globálisan leggyakrabban felmerülő ügyek közé tartoznak. A gazdasági bevándorlás világszerte aggodalmat vált ki, különösen az Egyesült Államokban, amely a legalacsonyabb Confidence Index pontszámot érte el. A vezetők által leggyakrabban felvetett téma az alkalmazottak tovább- és átképzése. Az Egyesült Királyság kapta a legalacsonyabb, míg Japán a legmagasabb pontszámot ezen a téren. A képességek fejlesztése a sok közül csupán az egyik olyan terület, amit a vezetők próbálnak feltérképezni az alkalmazottak hűségének és aktivitásának megtartása érdekében.
„Akárcsak az elmúlt évben, a legnagyobb tehetségek megtartása okoz igazán álmatlan éjszakákat a vezetők számára. Idén azonban fontos az is, hogy az alkalmazottak megfelelő képességekkel rendelkezzenek egy folyamatosan fejlődő, dinamikus munkakörnyezetben” – tette hozzá Hurni. „A jelentésből az is világosan látszik, hogy az alkalmazotti juttatásoknak részét kell képezniük az alkalmazottak bevonzását és megtartását szolgáló stratégiáknak.”
