2019-ben az EU-27 országában a magánfogyasztás kiskereskedelmi forgalma 1,0 százalékkal csökkent. Így az EU fogyasztók pénzüknek átlagosan 29,9 százalékát költik el a hagyományos bolti kiskereskedelemben. Ebben Németország az utolsó helyen áll, mivel fogyasztóik a pénzeszközeiknek mindössze 23,7 százalékát költik a hagyományos bolti kiskereskedelemben – derül ki a GfK tanulmányából.
Számos európai országban az online kereskedelem erősnek bizonyult, ami tükröződik a fogyasztók csökkenő arányú hagyományos bolti kiskereskedelemi költéseiben. „Európában a hagyományos bolti kiskereskedelem új kihívásokkal néz szembe” – magyarázza Dr. Johannes Schamel, a GfK kiskereskedelmi szakértője. „A fogyasztók körében új környezettudatosság alakul ki, és a fenntarthatóság kérdése egyre fontosabb szerepet játszik. A hagyományos bolti kiskereskedőknek erre az elvárásra olyan módon kell válaszolniuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy versenyelőnyt szerezzenek az online kiskereskedelemmel szemben.”
Mindezek fényében a GfK Geomarketing megoldási területe kiértékelte az 2019-es év legfontosabb piaci mutatóit, és azoknak az európai kiskereskedelemre gyakorolt hatását. A COVID-19 kiskereskedelemre gyakorolt hatásának felmérése mellett a GfK Kiskereskedelmi Tanulmánya tartalmazza a 32 európai országban látható trendek átfogó elemzését is, amely értékes referenciapontot kínál a kiskereskedők, a befektetők és a projektfejlesztők számára.
Vásárlóerő: 2019-ben az EU-27 országaiban a fogyasztók átlagos vásárlóereje 16 888 euró volt, ami 3,4% -os nominális növekedést jelent az előző évhez képest. Az erőteljes gazdasági növekedés, az adócsökkentések és a minimálbér-növekedés hatására az EU-ban a legnagyobb vásárlóerő
növekedés Lettországban (+8,5 százalék), Litvániában (+7,6 százalék) és Észtországban (+6,0 százalék) történt.
Infláció: A szolgáltatások költségeinek növekedése miatt a tavalyi év végén az árak kissé gyorsabban emelkedtek. De figyelembe véve 2019 egészét, az EU-27 országaiban az infláció mindössze 1,4 százalék volt, azaz jelentősen elmarad az Európai Központi Bank 2 százalékos célkitűzésétől.
Hagyományos bolti kiskereskedelem forgalma: 2019-ben az EU-27 országaiban a hagyományos bolti kiskereskedelem 2,1 százalékos nominális forgalomnövekedést ért el, ami kismértékben meghaladta az inflációt. A legdinamikusabb piacok ismét Kelet-Európában és a balti államokban voltak. Románia (+9,5%) fenntartotta magas növekedési ütemét, amely majdnem kétszerese a szomszédos Bulgáriáénak (+5,4%). Észtországban (+6,6 százalék) és Litvániában (+6,5 százalék) volt a növekedés, köszönhetően a vásárlóerő régóta fennálló növekedésének.
A magánfogyasztás kiskereskedelmi forgalmának részaránya: Az online kiskereskedelem által okozott verseny, valamint a fogyasztói szokások alapvető változásai, azaz a nagyobb összegű költések a szolgáltatásokra az EU-27 magáncélú fogyasztás kiskereskedelmi forgalmának egy százalékkal történő 29,9% -ra való csökkenését eredményezte. A németek fordították költéseik legkisebb részét (23,7%) a hagyományos bolti kiskereskedelemre, ezt részben az online kiskereskedelem viszonylag erős pozíciója magyarázza.
FMCG kiskereskedelem: 2019-ben az EU-27 országaiban a hagyományos bolti kiskereskedelem 55% -a származott az FMCG kiskereskedelemből. Ez a szegmens a horvátországi teljes hagyományos bolti kiskereskedelmi forgalom 60,4% -át teszi ki, ami a tanulmányban szereplő országok között az első helyen áll. Az FMCG kiskereskedelem nagyon erős Romániában (59,7%), Cipruson (58,5%) és Görögországban (58,3%).
