Közzétette a márciusi inflációs adatokat a KSH. A fogyasztói árak havi szinten stagnáltak, az éves inflációs mutató így 4,7 százalékra lassult a februári 5,6 százalék után. A tényadat elmaradt mind a mi 5,0 százalékos várakozásunktól és a hasonló konszenzustól. A maginfláció a teljes inflációs mutatóval szemben emelkedett havi alapon, ugyanakkor ez éves szinten lassulást hozott: 5,7 százalékra lassult a második havi 6,2 százalékról.
Márciusban megállt az élelmiszerek drágulása, ebben a főcsoportban havi szinten stagnálást mért a KSH. A szolgáltatások árai átlagosan 0,3 százalékkal nőttek egy hónap alatt, belül a belföldi üdülés 1,7, a testápolási szolgáltatások 1,4, a járműjavítás és -karbantartás 0,9, a lakásjavítás és -karbantartás 0,7 százalékkal többe került. Összességében jelentősen lassult az átárazás a legperzisztensebb csoportban.
Havi szinten a járműüzemanyagárak segítették az infláció mérséklődését leginkább, melyek árai a várttal összhangban jelentősen, 4,1 százalékkal csökkentek a harmadik hónapban. A ruházati cikket inflációját a szezonhatás indukálta: 1,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért átlagosan 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 0,7 százalékkal.
„A márciusi lassulást nagyjából fele-fele részben magyarázzák a maginflációs és azon kívüli tételek. Kedvező a szolgáltatási szektor árazásának lassulása, ugyanakkor ebben a tekintetben még az áprilisi hónap hozhat izgalmakat. Az elkövetkezendő hónapokat a kormányzati intézkedések kihatásai fogják dominálni: az élelmiszerek után a piaci szolgáltatások is úton vannak a központi árszabályozás felé. Jelentős kérdőjel, hogy a már érvényben lévő és beharangozott regulák meddig maradhatnak fent: amennyiben hosszabb távon, akár jövő évig velünk lehetnek, akkor az lefelé mutató kockázatot jelent. Ezzel szemben az amerikai adminisztráció vámháborúja érdemi árnyomást hozhat főként első körben a tartós cikkeket illetően. Ebben a rendkívüli helyzetben, amit az elmúlt napokban látunk egy stabil pont van perpillanat: az 5,7 százalékos maginfláció nyomán a monetáris politikának továbbra sem kell kamatcsökkentésben gondolkodnia” - mondta el Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
