Így forgatja fel a kibervédelmet a generatív AI

Egy gyanús, ellenőrizetlen bejelentkezés. Egy figyelmen kívül hagyott anomália. Egy új, eddig ismeretlen típusú támadás a hálózat ellen... Ma már ennyi is elég ahhoz, hogy a kiberbűnözők betörjenek a vállalatok rendszereibe, felbecsülhetetlen károkat okozva. Hogyan lehet mégis mindenre odafigyelni és időben észlelni a problémát? Az OpenText szakértői szerint a kockázatokat jelentős mértékben csökkenthetik azok a fejlett kibervédelmi megoldások, amelyek megfelelően kombinálják a gépi tanulást és a mesterséges intelligenciát.

A kiberbűnözők folyamatosan fejlesztik és finomítják támadási módszereiket, hogy kijátsszák a vállalatok védelmi rendszereit. Ezért a szervezetek IT-biztonsági csapatainak is a legmodernebb megoldásokra kell támaszkodniuk ahhoz, hogy minimalizálhassák a kiberfenyegetésekkel járó kockázatokat. Ebben hatékony segítséget nyújthat számukra a generatív AI, amely jól kiegészíti a fejlett kibervédelmi rendszerekben már régóta használt gépi tanulási módszereket. Az OpenText szakértői bemutatják, hogyan épülnek egymásra ezek a technológiák, és hogyan segítik a biztonsági műveleti központok (SOC) működését.

Tanulás nélkül nincs siker

A felügyelt gépi tanulás meglévő, címkézett adatokból tanul, majd ez alapján képes felismerni és osztályozni az ismert fenyegetéseket. Ilyen technológiát alkalmaznak például a malware-ek osztályozásánál és a behatolásészlelő rendszerekben (intrusion detection systems - IDS), hogy valós időben észleljék a szokatlan hálózati forgalmat. Ez a módszer jelentős mértékben javítja a SOC-ok hatékonyságát, mivel automatizálja az ismert fenyegetések észlelését, ami csökkenti az elemzőkre nehezedő terheket és munkamennyiséget. Ugyanakkor abból kifolyólag, hogy kizárólag korábban ismert adatokra épít, nehezen detektálja az új, ismeretlen támadásokat. Ezért gyakran kombinálják felügyelet nélküli gépi tanulási módszerekkel.

A felügyelet nélküli gépi tanulás nem igényel címkézett adatokat, helyette az adatokban rejlő minták és rendellenességek alapján dolgozik. Mivel ez a fajta megközelítés képes kiszűrni a szokatlan viselkedést a hálózati forgalomban vagy a felhasználói tevékenységek során, különösen hasznos, ha eddig ismeretlen fenyegetést kell azonosítani. Az ilyen típusú gépi tanulást használó megoldások olyan gyanús jeleket azonosítanak, mint például a szokatlan bejelentkezési időpontok vagy az ismeretlen helyről történő hozzáférési kísérletek. Emellett viselkedéselemzést is végeznek, amely segít azonosítani a belső fenyegetéseket és a kompromittált fiókokat, így hatékonyan csökkentik a hamis riasztások számát és proaktív védelmet biztosítanak. Ugyanakkor az a korlátjuk, hogy nehezen értelmezik kontextusában az anomáliákat, ezért emberi beavatkozásra van szükség az értesítések validálásához.

A genAI korona

Ezekre a mélytanulási technikákra támaszkodva a generatív AI már képes előre jelezni és szimulálni különféle támadási forgatókönyveket. Emellett virtuális asszisztensként is támogatja a biztonsági elemzők munkáját: analizálja a rendelkezésre álló adatokat, majd összefoglalókat és javaslatokat készít, felgyorsítva a fenyegetések azonosítását és elhárítását. Egy másik fontos képessége a szintetikus adatok generálása, amelyek segítségével valós kockázatok nélkül tesztelhetők a védelmi rendszerek, és biztonságosan szimulálhatók az éles helyzetek.

Ezeknek a funkcióknak köszönhetően a generatív AI-t használó biztonsági rendszerek alapjaiban alakítják át a SOC-ok működését. Ezek közé tartoznak az OpenText fenyegetésészlelő és -kezelő megoldásai is, amelyek javítják a döntéshozatalt azáltal, hogy kontextusba helyezett, releváns információkat nyújtanak a fenyegetésekről. A SOC-csapatok így hasznosabb információkra támaszkodhatnak, és gyorsabban reagálhatnak. Az eszközök emellett automatizálják az ismétlődő, rutinszerű feladatokat, köztük a kockázatértékelést, ami a komplexebb, stratégiai feladatokhoz szükséges kapacitásokat szabadít fel az elemzőknél. Előre jelző képességeinek köszönhetően a generatív AI proaktív védelmet biztosít, és lehetővé teszi, hogy a kiberbiztonság reaktív helyett megelőző jellegű rendszerré váljon, amely képes idő előtt azonosítani és elhárítani a támadásokat.