Így hat a marketing a gazdaságra

Minden, a marketing ágazatban létrejövő 1000 forint bruttó hozzáadott érték további 860 forinttal járul hozzá a nemzetgazdasági összteljesítményhez, illetve minden, az ágazatban dolgozó 100 munkavállaló tevékenysége további 111 munkahelyet teremt a gazdaság egészében – derül ki a Marketing Indikátor tanulmányból. A marketing nemzetgazdaságban betöltött multiplikátor hatásain túl a tanulmány kimutatta azt is, hogy az ágazatban a hatékonyság minden vállalatméret esetében meghaladja a nemzetgazdasági átlagot, valamint aláhúzza a marketing innovációban betöltött megkerülhetetlen szerepét.

A 30 éves Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel készítette el Markering Indikátor tanulmányt, ami bemutatja a marketing szerepét és értékteremtését, nemzetgazdasági súlyát, valamint a kreatíviparral való kapcsolatát. Külön kitér a marketing gazdasági újraindításban betöltött szerepére is.

A tanulmány megerősíti, hogy a marketingágazat – hasonlóan a kreatíviparhoz – horizontális módon, értékláncalapú szereplőként kapcsolódik a gazdaságot alkotó hagyományos szektorok mindegyikéhez. Ami a saját gazdasági lenyomatát illeti: 2018-ban 402,4 milliárd forint bruttó hozzáadott érték előállításában vett részt, és a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve közel 28 ezer fő részére biztosított munkahelyet. A közvetett hatások esetében a szektor összesen 137,4 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetési bevételekhez, amely nagyobb, mint például a kisadózó vállalkozások tételes adójából (KATA) származó bevétel, illetve több mint 40 milliárd forinttal haladja meg a szeszes italok és egyéb termékek után a költségvetésbe fizetett jövedéki adó összegét.

Még ma is gyakran szembesülünk azzal, hogy a marketinget a reklámozással, a reklámmal azonosítják, holott az ennél sokkal többet jelent. A marketing értékteremtő szerepe éppen abban ölt leginkább testet, hogy az a terméket, szolgáltatást a teljes életszakaszán végigkíséri – annak fejlesztésétől kezdve a stratégiájának kialakításán és az arculat megtervezésén, implementálásán túl egészen az eladás ösztönzéséig, illetve az azt követően nyújtott szolgáltatásokig – hangsúlyozza Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke.

A most nyilvánosságra hozott Marketing Indikátor című tanulmány három kiemelt célcsoport számára készült. A célcsoportok egyikét a gazdaságpolitikai, kormányzati döntéshozók jelentik, akik számára a tanulmány megállapításai érzékelhetővé teszik, hogy a nemzetgazdasági kihívások megoldásában hol számíthatnak a marketingágazat aktív támogatására.

A második célcsoportot az üzleti döntéshozók alkotják, akik számára a tanulmány azt bizonyítja, hogy a marketing a vállalkozások elemi szintjén is a növekedést szolgálja – tehát a marketing nem más, mint befektetés a jövőbe. Míg a tanulmány harmadik célcsoportja természetszerűen a szakmát művelők igen heterogén tábora, akik a kutatás eredményei kapcsán abban a meggyőződésükben erősödhetnek meg, hogy mindennapi munkájuk értékteremtő módon járul hozzá saját vállalkozásuk, munkaadójuk cége és aggregált módon az egész nemzetgazdaság teljesítményéhez.

A tanulmány megállapítása szerint a marketingágazat és a kreatívipar a gazdaság hajtómotorjai – akár a COVID-19 előtti, akár az azt követő időszakra gondolunk. Mindeközben persze nem feledhetjük azt se, hogy a modern marketing fő küldetése, hogy elősegítse a fenntartható, körforgásos gazdaság kialakulását, illetve fejlődését – teszi hozzá Hinora Ferenc. Az ágazat hiánypótló áttekintésén túl, a tanulmány négy olyan kiemelt területet is ajánl, ahol a marketingnek megkerülhetetlen szerepe van, egyrészt a járványhelyzet utáni gazdaság fellendítésében, valamint általában a gazdaság fenntartható működésének kialakításában. Kitörési pontként jelenik meg a nemzetközi piacon is életképes magyar márkák felépítése, illetve a leállt ágazatok – digitális szolgáltatások terén történő – fejlesztése, emellett pedig speciális területként azonosította a tanulmány a turizmus újraindításának támogatását és ehhez kapcsolódóan a termék turizmus fejlesztését is. A fenntartható fejlődést ugyanakkor a fogyasztói tudatosság kialakítása, fejlesztése, illetve az innováció további tudatos ösztönzése szolgálhatja leginkább.

További részletek itt olvashatók.