Az MI-alapú böngészők – mint például a Dia, Perplexity vagy az OpenAI új megoldásai – új korszakot hoznak az internetes böngészés és a hírfogyasztás terén. Ezek nem csupán weboldal-megjelenítő eszközök, hanem beépített, beszélgetőképes mesterséges intelligenciával (MI) dolgozó asszisztensek. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók kérdéseket tegyenek fel, cikkeket foglaljanak össze, szervezzék digitális életüket, vagy akár egyszerre több webhely tartalmát is összehasonlítsák – mindezt anélkül, hogy elhagynák a böngészőt.
A böngészőbe épített chatfunkció és MI-eszközök képesek kezelni a böngészési előzményeket, füleket, fájlokat, sőt, egyszerre több lapot vagy dokumentumot is. Az MI a böngészési szokások, érdeklődési körök, illetve munkamenetek alapján személyre szabott tartalmat és szolgáltatásokat képes nyújtani, így a felhasználók nehezebben váltanak böngészőt – ez a böngésző tulajdonosainak felbecsülhetetlen értékű adatot jelent.
Az MI böngésző képes cikkeket vagy akár teljes weboldalakat összefoglalni, személyes preferenciák alapján híreket ajánlani vagy különféle forrásokat összevetni. Lehetőség van testreszabható “skills” vagy MI-ügynökök beállítására, amelyek például stílusra szabott szövegszerkesztéssel, tartalom összefoglalással vagy akár webshopos ár-összehasonlítással támogatják a felhasználót.
Összetett hatás
A vázolt képességek miatt az MI-alapú böngészők több módon is hatnak a híriparra – írja az INMA hírlevele alapján a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE). Az egyik ilyen hatás a személyre szabott hírfogyasztás. Az MI ugyanis sokkal pontosabban tudja, mi érdekli az olvasót, így pontosan célozható a tartalom és a hirdetés, növelve az elköteleződést és a bevételi lehetőségeket.
Egy másik potenciális hatás a keresőforgalom visszaesése. Az MI böngészők miatt csökkenhet a klasszikus keresőmotorról érkező weboldal-látogatottság, hiszen a felhasználók egyre inkább a böngészőben, beszélgetéssel szerzik meg az információt.
Ha a hírtartalmak az MI által összefoglalva, egy köztes rétegen keresztül jutnak el az olvasóhoz, a látogatottság és a reklámbevételek csökkenhetnek, ami miatt új tartalomlicencelési, előfizetési vagy közvetlen együttműködési modellekre lehet szükség. Az MI növelhető a szerkesztőségek hatékonyságát is, automatizálhat rutin újságírói feladatokat (például összefoglalók írása, adatkeresés, szerkesztés), így az újságírók a komplexebb, analitikusabb munkára koncentrálhatnak.
Vannak kihívások
Az új böngészők használata kezdetben szokatlan lehet, lassabb válaszidőkkel, furcsa parancsokkal – de a fejlődés gyors, és várhatóan az AI felhasználói élmény egyre természetesebb lesz. A böngésző birtokosa nagy mennyiségű személyes adat birtokába juthat, ezért az adatkezelés és -védelem kiemelt fontosságú.
Ha a hírfogyasztás az MI böngészőben zajlik, a tartalom feletti ellenőrzés, a mért látogatottság és kapcsolódó bevételek a kiadók számára bizonytalanabbak lesznek.
Az INMA elemzése szerint az MI böngészők terjedése a híriparban új korszakot nyit: a keresőalapú forgalmat egyre inkább a beszélgetés-alapú, MI-vezérelt hírkeresés válthatja fel, amely személyesebb felhasználói élményt ad, de egyben új kockázatokat és stratégiai kihívásokat is tartogat a kiadók számára. Az alkalmazkodás és a folyamatos innováció nélkülözhetetlen a médiacégeknek a láthatóság és értékesség megtartásához ebben a gyorsan változó digitális környezetben – olvasható az MLE tájékoztatásában.
