Kedvezőtlenebbé váltak a nyugdíjkilátások a K&H biztos jövő felmérése szerint, amely a 30-59 évesek körében nézte meg, mire számítanak időskorukban. A nyugdíjkorhatárt átlagosan 69 évre teszik, a küszöb a 70 éves szint a várakozásokat nézve. Egy év alatt 21 százalékról 27 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik most úgy látják, a nyugdíjkorhatár elérése után sem mennek egy ideig valóban nyugdíjba, azaz dolgozni fognak.
Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok - derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.
69, de a 70-hez közelít
A résztvevők átlagban 69 évre várják a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, ez megegyezik az utóbbi évek értékével. “Ugyanakkor fontos változás, hogy míg 2019 és 2020-ban a 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet. Igaz, a különbség csak pár százalék, ha azonban a trendeket nézzük, akkor a következő időszakban már 70 év jelenhet meg a többségnél” - ismertette a kutatás legfontosabb eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője. Hozzátette: „Lényeges az is, hogy a különböző korosztályba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenes korosztály legnagyobb része - 43 százaléka – a 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében már most a 70 évet említették a leggyakrabban.”
Mi lesz akkor?
A nyugdíjkorhatár elérése egy dolog, de a válaszadók elárulták azt is, hogy valójában mikor terveznek nyugdíjba vonulni.
A többség - a megkérdezettek 61 százaléka - akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. A korábbi években többen voltak: 2019, 2020 és 2021 második negyedévében 66-70 százalékuk számított erre. Idén 11 százalékos volt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk.
A mostani kutatás végeredménye szerint 27 százalék mondható pesszimistának: ők azt várják, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak. Ez az arány magasabb az előző évek 20 százalék körüli szintjéhez képest.
Székely Pálma szerint összességében enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból is. “Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár a nyugdíjvárakozások hosszú távúak, a mostani bizonytalan, egyben kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt” - tette hozzá. A szakember szerint a negatívabb irányba forduló nyugdíjvárakozások még inkább hangsúlyosabbá teszik az öngondoskodást, vagyis azt, hogy aki csak teheti, minél előbb kezdje meg a takarékoskodást idős korára.
