- Hirdetés -

Így reagáltak a kkv-k a járványra

|

- Hirdetés -

A koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások kevésbé érintették a tervezetten működtetett kis- és középvállalkozásokat. Az innovációs készséget viszont a járvány sem pörgette fel – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) friss, reprezentatív kutatásából.

A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására.

Az kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.

Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás (12,9%), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9%), valamint a

kereskedelem (7,6%) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Az eltérő megélések megmutatkoznak abban is, hogy a kkv-knak várakozásaik szerint mennyiben fog eltérni a tervezettől a 2020-as árbevételük. Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30%-ának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza, amit eredetileg tervezett. A várakozások összességében azonban nem drámaiak: a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán kb. tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.

Az ágazat természetesen hatással van a várakozásokra. Míg a járvány által csak kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8%-os visszaesést várnak a cégek, a járványnak jobban kitett turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások. Ugyanakkor még az azonos ágazatokban aktív cégek várakozásai is akár jelentősen eltérnek a pontos tevékenységük, piacuk, működési modelljük függvényében.

Régiós szinten nincs jelentős különbség a várakozások között, ahogy örvendetes módon a különböző méretű kkv-k várakozásai sem térnek el lényegesen, vagyis a járvány hatásai a kisebb cégeket sem érintették jobban.

Bár statisztikailag is alátámasztható különbség – feltehetően a vállalkozók jövőre vonatkozó bizonytalansága következtében – nem mutatható ki, látható, hogy azok a cégek várják a legnagyobb visszaesést, amelyek a járvány előtt is hanyatlóként, vagy épp stagnálóként, esetleg átmenetileg hullámvölgyben levőként értékelték saját helyzetüket. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottan növekedő, valamint dinamikusan növekvő vállalkozások a járvány ellenére is optimisták, és az átlaghoz közeli vagy annál kisebb visszaesést várnak.

A munkaerő megtartásán dolgoztak a kkv-k

A cégek több mint harmada (38,7%) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2%), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2%-os válasz aránnyal. Regionális eltérés is tapasztalható. Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5%) nem tett semmit, addig Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7%) nem lépett.

Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – a kkv-k alig 15%-ában került sor.

Örvendetes tény, hogy az adatok alapján a cégek leépítés helyett nagyobb arányban a munkaerő megtartásán dolgoztak, inkább munkarend változtatással igyekeztek átvészelni a karantén időszakot.

A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott ennek érdekében. Közel negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9%), csökkentette a munkaidőt (8,2%), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6%). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében. A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6%). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerőmegtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben – de ez mindössze 2,2% esetében fordult elő.

Tényleg mindenki home office-ba ment?

Szintén nem meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint szignifikáns összefüggés van a távmunka alkalmazása és az ágazat között – hisz vannak olyan ágazatok és tevékenységek, ahol ez nehezebben, vagy egyáltalán nem megoldható. Bár valamennyi iparág esetében látható, hogy vannak munkakörök, amelyek esetében megoldható a távoli munkavégzés, és a cégek ezzel többé-kevésbé éltek is ezzel, meglepő módon az ilyen intézkedés bevezetésének említése még ott is csak 25%, ahol a legmagasabb arányban említik – az információ, kommunikáció területén.

Az is jól látható, hogy a nagyobb árbevételű cégek mérhetően nagyobb arányban vezettek be távmunkát. Míg a 1-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18%-a használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze valamivel több, mint 5%- a élt vele. A fenti adat értelmezésénél azonban fontos látni, hogy a különböző árbevételű cégek ágazati megoszlása sem egyenletes, és a válság által leginkább érintett ágazatokban működő cégek árbevétele rendre kisebb.

Az eredményekből az is látható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság – vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel – nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16% vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3%.

„Az elmúlt években több kutatás is megmutatta, hogy a hazai kkv-szektor, miközben léteznek kitűnő példák, átlagosan nem fordít elegendő figyelmet a tudatos tervezésre. Ez igaz a vállalati működés minden területére, a stratégiára éppúgy, mint az egyes részfunkciókra (pénzügy, hr stb.) A professzionalizálódásnak ezen a szintjén érte kkv-kat a járvány okozta sokk. Nyilván a legjobbak sem tudnak pár hét alatt üzleti modellt váltani, új piacokat találni, ugyanakkor a koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások világosan mutatják a folyamatos fejlesztés és a kockázatokkal való szembenézés szükségességét” – mondta Dr. Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese.

Regionális eltérések is tisztán láthatók. A BGE reprezentatív kutatásának eredményei szerint kizárólag a közép-magyarországi valamint észak- és dél-alföldi régióban említették a távmunka bevezetését, szabadságolást a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon (29,4%), de Nyugat- és a Közép-Dunántúlon is átlag feletti arányban (rendre 18,2 ill. 13,0%) alkalmaztak.

A krízishelyzet se vitte előre az innovációt

A vállalkozások túlnyomó többsége a járvány hatására a működésen szigorított egészségügyi szabályok bevezetésével (42,5%) változtatott, az egyéb bevezetett újítások említése drasztikusan alacsonyabb. A digitális ügyfélkiszolgálás relatív alacsony jelentőségét feltehetően az magyarázhatja, hogy számos nagy jelentőségű szektorban (mezőgazdaság, ipari termelés) kivitelezhetetlen. Mindenesetre jól láthatóan inkább a nagyvárosi cégek éltek ezzel a lehetőséggel. Az új beszállítók, partnerek, beszerzési utak szerepét a kényszer szülhette, amennyiben a cég máshonnan a szükséges készletet nem tudta beszerezni. Új szolgáltatást, terméket, vagy marketing eszközt 5,1%, említett, de az új fizetési módok bevezetése sem volt sokkal népszerűbb újítás. 40,9% semmit nem változtatott a működésén a járvány hatására – ezen vállalkozások aránya a cég méretének növekedésével párhuzamosan csökken.

A BGE Budapest LAB korábbi kutatása is megmutatta, hogy a magyar kkv-k nem járnak élen a tágan értelmezett innovációban. A 2017-es adatok szerint két év alatt a cégek egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre sem a szervezet működésében, sem az elért piacok, vagy a termék-szolgáltatás fejlesztése területén. Bár a COVID-19-hez hasonló krízisek számos negatív hatásuk mellett motorjai lehetnek az ilyen típusú fejlődésnek, a magyar kkv-k esetében nem mérhető ilyen típusú innovatív változtatás.

Az egészségügyi szabályokon leginkább azok a cégek szigorítottak, amelyeknek alapműködésére a járvány nem volt hatással. A részleges leállásra kényszerülő vállalkozások esetében az átlagosnál alacsonyabb arányban történ ilyen típusú intézkedés. Azon vállalkozások, amelyek a járvány miatt teljes leállásra kényszerültek, az átlagos 40,7%-nál nagyobb arányban nem vezettek be semmilyen változtatást (56,1%), míg a részlegesen leállt cégek a vártnál nagyobb arányban tettek valamit – csak 36% azon cégek aránya közöttük, ahol semmilyen újítást nem vezettek be ezen időszak alatt. Ez azt jelentheti, hogy a teljes leállásra kényszerülő cégek „belenyugodtak” a helyzetükbe, míg a járványt megérző, de a működést fenntartó vállalkozások nyitottabbnak mutatkoztak az innovációra.

- Hirdetés -

A KATEGÓRIA TOVÁBBI CIKKEI

Gyökeresen átalakulhat az elektromos autózás

Az elektromos autók piaca rendkívül gyorsan és egyre nagyobb lendülettel fejlődik. Míg az elsőgenerációs elektromos autók hatótávolsága 150 kilométer körül volt, a gyártók ma olyan járműveken dolgoznak, amelyek egyszerre akár 1000 kilométert is képesek...

Legendás kutató érkezik Magyarországra

2023 májusában Magyarországra látogat Dr. Jane Goodall, világhírű főemlőskutató, ENSZ-békenagykövet és aktív környezetvédő, akinek köszönhetően megtudtuk, hogy a csimpánzok sokkal közelebbi rokonaink, mint valaha gondoltuk volna. Egyetemi előadása egyben A remény könyve című kötetének...

Több mint ezer magyar céget érint az új szabályozás

A tőzsdén jegyzett vállalatok kevesebb mint harmada számít fenntarthatónak az uniós zöld keretrendszer mutatói alapján – hívja fel a figyelmet az EY 11 tagországot elemző tanulmánya. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon,...

Élőben nézhetjük a leghosszabb motoros vb-t

A hétvégén elrajtol a sporttörténelem leghosszabb - és talán legizgalmasabb - gyorsaságimotoros-világbajnoksága. A MotoGP 2023-as idénye 21 versenyhétvégét ölel fel és most először sprintfutamokat is rendeznek. A Network4 csoport platformjai, az ARENA4 és a...

Nélkülözhetetlenek a digitális készségek a Z generáció szerint

A Z generáció (18-26 évesek) tisztában van a jövőbeli karrierjükhöz szükséges digitális készségek fejlesztésének fontosságával, háromnegyedük (76%) nélkülözhetetlennek tartja az új digitális készségek elsajátítását, és szándékában áll megszerezni ezeket – derült ki a Dell...

Együttműködik az Infostart.hu és az Adaptive Media

Partneri szerződést kötött az Infostart.hu és az Adaptive Media. Az együttműködés értelmében 2023. februárjától a sales house értékesíti az Infostart.hu hirdetési megoldásait. Az Inforadio.hu jogutódjaként 2018-ban indult Infostart.hu havi több mint 12 milliós oldalletöltésével mára...

Új megbízással erősít a FLOW PR

Az MSD Animal Health a FLOW PR-t bízta meg regionális lead-ügynökségi feladatokkal. A FLOW PR Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban és Magyarországon felel az állatgyógyászati piac egyik legnagyobb szereplőjének online és közösségimédia-aktivitásainak stratégiájáért, koordinálásáért és...

Még velünk maradnak a magas árak

A magas energiaárak továbbra is velünk maradnak, a legnagyobb nehézséget azonban a megugró kamatköltségek és a munkaerő megtartása jelentheti idén a családi cégek számára – ez derült ki a K&H családi vállalatok klub legutóbbi...

Tovább nőtt a Volkswagen

Tovább növelte nyereségességét a 2022-es üzleti év folyamán a Volkswagen márka, miközben az értékesítések hatékony menedzsmentjének és a következetes költségoptimalizálásnak köszönhetően stabil pénzügyi eredményt ért el. A különleges tételek előtti működési eredmény a kihívásokkal...

Még mindig a bérezés a legfontosabb a munkavállalóknak

Bár a legfőbb elvárás a dolgozók részéről egy adott munkával kapcsolatban, hogy egyensúlyban legyen a magánéletükkel, viszont amikor egy konkrét szerződésről kell dönteniük, a bérezés kerül első helyre a fontossági sorrendben. A Boston Consulting...
- Hirdetés -
- Hirdetés -

Legolvasottabb

Hitelből fizetjük a villanyszámlát

Az európaiak 53 százalékát ösztönzi tudatosabb fogyasztásra a megugró infláció és az energiaválság, ugyanakkor egyötödük új adósságot generált az elmúlt hat hónapban – derült ki az EOS által végzett reprezentatív kutatásból. A kutatás adatai szerint...

Gyökeresen átalakulhat az elektromos autózás

Az elektromos autók piaca rendkívül gyorsan és egyre nagyobb lendülettel fejlődik. Míg az elsőgenerációs elektromos autók hatótávolsága 150 kilométer körül volt, a gyártók ma olyan járműveken dolgoznak, amelyek egyszerre akár 1000 kilométert is képesek...

Legendás kutató érkezik Magyarországra

2023 májusában Magyarországra látogat Dr. Jane Goodall, világhírű főemlőskutató, ENSZ-békenagykövet és aktív környezetvédő, akinek köszönhetően megtudtuk, hogy a csimpánzok sokkal közelebbi rokonaink, mint valaha gondoltuk volna. Egyetemi előadása egyben A remény könyve című kötetének...

Több mint ezer magyar céget érint az új szabályozás

A tőzsdén jegyzett vállalatok kevesebb mint harmada számít fenntarthatónak az uniós zöld keretrendszer mutatói alapján – hívja fel a figyelmet az EY 11 tagországot elemző tanulmánya. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon,...

Élőben nézhetjük a leghosszabb motoros vb-t

A hétvégén elrajtol a sporttörténelem leghosszabb - és talán legizgalmasabb - gyorsaságimotoros-világbajnoksága. A MotoGP 2023-as idénye 21 versenyhétvégét ölel fel és most először sprintfutamokat is rendeznek. A Network4 csoport platformjai, az ARENA4 és a...

Podcast

Az e-kereskedelem nem elvesz, hanem átalakít és kiegészít

Ha nincs COVID, és nem beteg az ember annyira, hogy ne tudjon kimozdulni otthonról, milyen ingerküszöböt kell elérni ahhoz, hogy valaki automatikusan online akarjon vásárolni? Létezik-e tipikus online vásárló és miért jellemző ránk annyira...

A legfontosabb a brandhez való lojalitás építése

Vajon mik a közös pontok egy lapkiadó és egy kereskedelmi cég munkájában és hogyan alakultak a média- és tartalomfogyasztási, valamint vásárlási szokások az elmúlt években? Varga Anita, a Rossmann Magyarország marketingvezetője és Kovács Tibor,...

Húsz éve nem ilyen volt a vendéglátás

„Már a pandémia előtt is, azt követően pedig kifejezetten erős volt a munkaerőhiány”, ezt a problémát orvosolandó hozta létre Birizdó Ádám és Sebestyén Ádám a Giggle.hu-t. A Business Lounge január 31-ei adásában az alkalmi...

Don't Miss

Közösségi királyok és királynők

A hazai piacon nagyjából egymillió körüli az üvegplafon, ami körül megáll a rajongótábor bővülése, és aki még nem tart itt, annak van lehetősége a növekedésre – nyilatkozta a Marketing&Media magazinnak Bradács András, a Front...

„Az erős márka kapcsolatban van a kimagasló üzleti teljesítménnyel” – interjú Szabó Melindával

Szabó Melinda, a Deutsche Telekom Signature CEO díjas Senior Vice President-je felfedte előttünk többek között a vállalat különböző marketingdöntései és kreatív nézetei mögött meghúzódó okokat is. Válaszai kapcsán nem csupán egy sikeres és innovatív...

Átalakuló lapkészítési elvek

Az átalakuló lapkészítési elvekről, a sztárhírek kiválasztásáról is beszélt Kolossváry Balázs a Marketing&Mediának adott interjúban. A Blikk és blikk.hu főszerkesztője szerint az Instagram és YouTube sztárok netes követői akkor sem vásárolnak print lapot, ha...

Kevésbé kelendő legendák

Hogyan hat egymásra az online és a print kiadvány, mennyire van esélyük az új címlapsztároknak arra, hogy évekig uralják a borítókat – többek között erről is beszélt Bokor Klára. A Kiskegyed, főszerkesztője elárulta azt...

A print a tévés arcokra épül

Kevesebb lett az eladható, el nem koptatott híresség – mondta el a Marketing&Mediának adott interjúban Takács Gabriella. A Best, a Story és a story.hu főszerkesztője beszélt arról is, hogyan hat egymásra az online és...
- Hirdetés -

SzuperZöld

Legendás kutató érkezik Magyarországra

2023 májusában Magyarországra látogat Dr. Jane Goodall, világhírű főemlőskutató, ENSZ-békenagykövet és aktív környezetvédő, akinek köszönhetően megtudtuk, hogy a csimpánzok sokkal közelebbi rokonaink, mint valaha gondoltuk volna. Egyetemi előadása egyben A remény könyve című kötetének...

Több mint ezer magyar céget érint az új szabályozás

A tőzsdén jegyzett vállalatok kevesebb mint harmada számít fenntarthatónak az uniós zöld keretrendszer mutatói alapján – hívja fel a figyelmet az EY 11 tagországot elemző tanulmánya. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon,...

Több száz tonna hulladékot gyűjtöttek össze Ukrajnában

A háborús helyzet sem állíthatta meg a PET Kupa és a Diageo közös, a Tisza ukrajnai forrásvidékén zajló CALL-Action programját. A nehéz körülmények és mindennapos áramkimaradások ellenére a résztvevők kevesebb mint egy év alatt...

DATA

Labdarúgó Eb M4 Sport nézettség

Virágzik a sportturizmus, nagyot nőhet a szurkolók száma

Az Európa-szerte eltérő Covid-19 korlátozások ellenére is 60 százalékkal nőhet idén az új és visszatérő szurkolók száma a sporteseményeken az előző évhez képest. A Mastercard Sportgazdasági Indexe szerint egyre többen költenek olyan sportokra, melyeket...

Kisebbségben vannak a környezettudatos cégek

Bár jobban figyelnek a fenntarthatóságra a magyar nagyvállalatok, még mindig masszív kisebbségben vannak a környezettudatos cégek – többek között ez derül ki a K&H Bank felméréséből. A múlt év utolsó negyedében megkérdezett cégek majdnem...

Rekordmennyiségű reklám jelent meg tavaly a tévécsatornákon

2021-ben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 54 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely mindössze 1 perccel volt kevesebb, mint az egy évvel korábbi tévénézési idő – derül ki a Nielsen Közönségmérés adataiból....