Az ingatlanpiaci fellendülés részeként egyre több nyaraló, üdülő talál új tulajdonosra. Másfél milliós horgásztanyától kezdve százmillió forintos „kacsalábon forgó” balatoni palotáig minden kapható.
Van, aki szereti a változatosságot, és legszívesebben mindig máshol tölti a szabadidejét. Van, aki viszont esküszik az állandóságra: arra, hogy évről-évre a saját üdülőjébe jár vissza, amit a saját ízlése szerint magának alakítgat az évek során. Pecásoknak horgásztónál, vagy egy folyó holtágán; túrázóknak, vadászoknak, síelőknek a hegyekben, erdőszélen; gyerekeseknek vízparton; kertészkedőknek szőlő- vagy hobbytelken – mindegy is, hogy merre, de egy üdülő mindig jól jön. Manapság kifejezetten befektetésként, kiadásra is sokan vásárolnak nyaralót, vagy eleve úgy rendezik be, hogy távollétükben ki is tudják adni, és így kitermelje a költségeit. Akár kifejezetten magunknak, akár eleve kiadásra szánjuk a nyaralót, van öt dolog, amit a végső döntés előtt mindenképpen meg kell fontolni – Valkó Dáviddal, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjével foglaltuk össze a legfontosabbakat.
1. Mi van a tulajdoni lapon?
Az embert általában a hely szépsége fogja meg, no meg az, hogy a telken álló épületben el tudja-e képzelni a csöndes pihenést. Pedig arra mindig fokozattan figyelni kell, hogy a kiszemelt ingatlan milyen övezeti besorolással, rendeltetés szerinti jelleggel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Amennyiben ugyanis a besorolás alapján nem lakóházról, hanem üdülőről, hétvégi házról, vagy gazdasági épületről van szó, az alaposan leszűkítheti mozgásterünket akár bővítés, akár hitelfelvétel esetén. A besorolás ugyanis egyaránt meghatározza a beépíthetőségi hányadot, és azt is, hogy a bankok a vételár mekkora hányadát hajlandóak kölcsön adni. Üdülőre, nyaralóra CSOK-ot sem lehet igénybe venni.
2. Milyen biztosítás köthető?
Egy nyaralóban – főleg szezonon kívül – ritkábban fordulunk meg. Így ha valami probléma adódik, például betörnek, kipakolják a házat, az csak később derül ki. Egy csőtörés akár hetekig is áztathatja a falakat. Éppen ezért a legtöbb biztosító a sztenderd lakásbiztosításokétól eltérő, szigorúbb feltételekkel köt csak biztosítást. Érdemes alaposan tájékozódni, több ajánlatot is megfontolni és a részletekre is odafigyelve megkötni a biztosítási szerződést.
3. Van, aki rendszeresen gondozza?
Egy üdülőben – éppen jellegénél fogva – csak szezonban tartózkodunk, miközben az ingatlannal kapcsolatos teendők folyamatosak. Hacsak nem akarunk rendszeresen lejárni, érdemes helyben megállapodni valakivel, aki gondját viseli a nyaralónknak. Ha kell, levágja a füvet (nehogy a parlagfűirtás elmaradása miatt óvatlanul begyűjtsünk egy kiadósabb büntetést az önkormányzattól), ha kell, intézkedik, vagy csak értesít bennünket, hogy teendőnk adódott. Társas üdülő esetén különösen fontos a jó viszony és a folyamatos kapcsolattartás a közös képviselővel.
4. Kiszámíthatók-e a költségek?
Saját nyaraló, üdülőház esetén jó előre érdemes körüljárni, hogy milyen állandó közmű- és egyéb szolgáltatási költségekkel kell számolnunk. Ettől még váratlan kiadásra is be kell állítani egy keretet – attól ugyanis, hogy valami váratlan, még nem jelenti azt, hogy elkerülhető… Társas üdülőkben annyival könnyebb a helyzetünk, hogy helyettünk a közös képviselő számol. A közös kert, partszakasz gondozása, a portaszolgálat, az őrzés-védelem húzóssá teheti egy ilyen ingatlan fenntartási költségeit, amit ráadásul a „reálisnál” többnek is érzünk, hiszen valójában csak az év töredékében tartózkodunk ott.
5. Hosszabb-rövidebb ideig kiadnánk a nyaralót?
Ha eleve kiadásra szánjuk, vagy csak átmenetileg kiadnánk az üdülőnket, célszerű felvenni a kapcsolatot egy helyi ingatlanügynökséggel. Ez megkímél bennünket a folyamatos lejárástól, és leveszi a vállunkról az üzemeltetéssel kapcsolatos terheket is. Jelenleg az ingatlan üdültetési célú bérbeadásából származó bevétel rendkívül kedvezően adózik, de azért érdemes figyelni az adójogszabályok változását is. Ahogy arra is fel kell készülni, hogy az önkormányzat az idegenforgalmi adó beszedése miatt rendszeresen ellenőrzi, hogy valójában hányan is tartózkodnak éppen az ingatlanban.
6. Hogyan rendezzük be?
Ha kizárólag magunknak és családunknak teremtünk második otthont, akkor persze elengedhetjük az ízlésünket és a fantáziánkat.. Ha azonban részben vagy egészben bérbeadásra rendezkedünk be, akkor célszerű olyan ízléssel berendezni a nyaralót, hogy az minden próbát kiálljon. Hasonlóan fontos a praktikumra helyezni a hangsúlyt – hogy minden elképzelhető helyzetre legyen megoldás, és minden látogató a felszabadult kikapcsolódásra tudjon koncentrálni.
+1
Mindenki másképp szeret pihenni: „aki belvárosi társasházból megy nyaralni, elképzelhető, hogy szeret füvet nyírni, növényekkel bíbelődni” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Aki viszont zöldövezeti családi házából utazik üdülni – teszi hozzá –, lehet, hogy éppen a kertészkedést szeretné kihagyni”. Minden helyes döntés alapja az önismeret: „Mielőtt vételi döntést hoznánk, a legfontosabb, hogy önmagunkban tisztázzuk: milyen nyaralásra és ebből kifolyólag milyen nyaralóra is vágyunk valójában”.
