Így alakult az ingatlanpiac

Három százalékos lemaradással indult a 2017-es év első hónapja az egy évvel ezelőttihez képest – derül ki a Duna House adataiból. Szezonálisan a január nem tartozik az erős hónapok közé az ingatlanpiacon, a válság utáni eddigi legerősebb 2015-ös évben is mindössze alig 9 ezer feletti tranzakciószámmal indult a piac.

 

Az utóbbi időszak leggyengébb éve 2013 volt, amikor a KSH mindössze 83 600 adás-vételt mutatott ki. Abban az évben a Duna House 5400 tranzakciót becsült januárra, ami az idei adat csupán 62%-a. Az év további hónapjai a szezonalitás alapján jellemzően erősebb forgalmat generálnak, a február általában 20-30%-kal haladja meg a január havi adatot.

 

Szezonalitásnak megfelelően felpattant a Kereslet Index a decemberi hónapot követően. A januári 82 százalékpontos adat ugyan erősebb, mint a tavalyi második félév bármelyik hónapja, de alulmarad az elmúlt 3 év januárjaihoz képest. 2014-ben az azonos időszakban 84, 2015-ben 101, tavaly pedig 106 volt az index értéke.

 

Januárban vidéken hasonló áron vették a paneleket az ország két oldalán: keleten 189-, nyugaton 184 ezer Ft/m2 áron. Pesten ez az átlag 318-, Budán pedig 325 ezer Forint volt. A tégla lakásoknál ugyanez a sorrend, keleten 252-, nyugaton 247 ezer Forintot fizettek négyzetméterenként, Pesten 390-, a belvárosban 514-, Budán pedig 530 ezer Ft-ot fizettek átlagban. Az átlag vásárlási ár ebben a kategóriában Budán 33,5 millió felett volt, Kelet-Magyarországon pedig 14,2 millió alatt.

 

A 2017-es év első hónapjában is a XIII. és XIV. kerületek iránt volt a legnagyobb érdeklődés. A vásárolni kívánók 18-09%-a ezeket a kerületeket biztosan megjelöli lehetséges célpontjának. Nem sokkal marad el a VI., VII., és a budao XI. kerület sem, amelyet a vevőjelöltek 15-16%-a kereste. Legkevésbé a déli lokáció iránt érdeklődtek, ezek a vevők csupán 2-4%-a érdeklődött.

 

Januárban a családi házakra Budapesten 6%-ot tudtak a vevők alkudni, vidéken már átlagban 9-et. A panellakásokra alacsonyabb mértékű alku volt jellemző, országszerte csupán 4%. Téglalakásra a fővárosban ugyancsak 4% alku lett az átlagérték, míg vidéken a panelnél is alacsonyabb, mindössze 3%.

 

A fővárosi vevők 42%-a nyilatkozta a Duna House értékesítői számára, hogy befektetési céllal vesz ingatlant. 25,6 milliós átlagáron vásároltak 56 m2 körüli lakásokat. Minden negyedik vevő első lakására ruházott be, ők 21,7 milliós átlagon vásároltak. A vevők 14%-a váltott nagyobb lakásra, jellemzően 92 m2 körüli ingatlanokat vettek. Vidéken a befektetők, az elsőlakás vásárlók és a nagyobba költözők közel azonos méretű csoportot alkottak, és így összesen a vevők 84%-át tették ki. Eltérő viszont az igényük, a befektetők 59m2-es lakást vttek 13 millióért, az elsőlakás vásárlók 67 ms-et 11,1-ért, a nagyobba költözők 112 m2-est kerestek 20,3 millió Forintért.

 

A fővárosban eladók 40%-a nyilatkozta, hogy nagyobb méretű ingatlanba szeretne költözni. Ők 62m2 körüli lakásaikat adták el 29 millió Ft körüli áron. Kisebbe az eladók 23%-a tervez menni, így átlag 106 m2-es lakásaiktól szabadultak. Örökölt ingatlant az eladók 16%-a értékesített átlag 19,6 milliós áron. A vidéki eladók zöme (36%) is nagyobb lakásra vágyik. 64 m2-es ingatlanjukat értékesítették 12,4 millióért. Örökölt ingatlant 27%-ban adtak el, átlag 10 millióért. Kissebbe közel minden ötödik eladó költözne, így 128 m2-es ingatlanjukat értékesítették közel 29 millióért.

 

Vidéken az idén januárban lezárt adás-vételekben szereplő ingatlanok paramétereit a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva is jól látható a drágulás. Ha csak a felső, 300 ezer Ft/m2 fölötti ársávokat vizsgáljuk, ezek 4%-ról 13%-ra emelkedtek az összes tranzakció közül. Ugyanez csak Pest Megyében 5-ről 11%-ra ugrott. Budapesten is a drágulás jelei látszódnak. Budán 550 ezer Ft/m2 fölötti áron 2016. januárban a lezárt adás-vételek 15%-a bonyolódott, idén már az arány 28% volt. Pesten ebben az ársávban 8-ról 13%-ra emelkedett az arány. A budai oldalon a két időszak összehasonlításában ugyan változatlan, hogy 28%-ban a 15-20 millió közöttieket vették, ám a legdrágább, 40 millió fölötti sávban az arány 10-ről 24%-ra emelkedett.