A Nielsen Közönségmérés TV Plusz kutatásának célja a hazai több képernyős médiafogyasztás feltérképezése. A cég 2017 tavaszán végzett felmérése az internetezési szokásokról, tévéműsorok online megtekintésének eszközeiről, gyakoriságáról, tartalmáról és a közönség összetételéről ad átfogó képet.
Napjainkban jellemző, hogy a tévénézés és az internethasználat egyre inkább összefonódik: a középpontban nem az eszköz, sokkal inkább maga a tartalom áll.
A fogyasztók egyre több felületen, egyre több forrásból érhetik el ugyanazt a tartalmat, és ezek a források igen jól kiegészítik egymást. A felmérésből az is kiderül, hogy hazánkban a tévés tartalmak interneten keresztül történő fogyasztása jelenleg még nem mindennapos tevékenység: jellemzően hetente vagy annál is ritkábban fordul elő, melyhez elsősorban a nagyobb képernyőt – asztali számítógépet vagy laptopot – preferálják a nézők.
A tévés háztartásokban élő 4+ évesek 78%-ának otthonában van internetelérés, és 68%-uk internetezik is odahaza, amelyhez az asztali számítógépet háttérbe szorítva egyre többször használnak mobileszközöket – elsősorban okostelefont és laptopot, de a tablet használata sem elhanyagolható. Korcsoportok tekintetében kiemelendő, hogy a 18–49 évesek 84%-ának van okostelefonja, amelyet 73%-uk otthoni internetezésre is használ. A laptop aránya is igen jelentős, e korosztály közel kétharmadánál jelen van, és 53%-uk ezen keresztül (is) internetezik otthon.
Gyakori jelenség, hogy a tévénézés és az internetezés nem egymást kizáró, hanem sokkal inkább egymást kiegészítő tevékenység. A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség 42%-a – vagyis mintegy 3,7 millióan szoktak tévénézéssel egy időben internetezni, amely a 18–49 évesek körében a leggyakoribb: a korcsoport 60%-ára jellemző ez a párhuzamosság.
A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség egyharmada fogyaszt tévés jellegű tartalmakat az interneten – magyar tévés tartalmak mellett ideértve a filmeket, sorozatokat –, ezen belül 1,1 millióan szoktak megtekinteni magyar tévés tartalmakat is, amely elsősorban a 18–49 éves korosztályon belül, illetve a legalább érettségizettekre jellemző leginkább.
A nézők többsége elsősorban a nagyobb képernyőt preferálja: 55 százalékban a laptopot, illetve 34 százalékban az asztali számítógépet választják, és leggyakrabban a csatorna saját weboldalán tekintik meg a kívánt tartalmakat.
A felmérés során a tehetségkutatók, a szappanoperák, a sport- és a hírműsorok bizonyultak a legnépszerűbb műfajnak, de ez a rangsor csupán egy pillanatnyi állapotot tükröz, amely szorosan összefügg az időszakra jellemző, tévében sugárzott top tartalmakkal és aktuális eseményekkel.
Az okostévével ellátott háztartások aránya is folyamatosan nő: már minden negyedik ember háztartásában megtalálható, és közülük több mint félmillióan használják internetezésre is az arra alkalmas tévékészüléküket: jellemzően zenehallgatás illetve különböző videotartalmak megtekintésének céljából, de külföldi és magyar filmek/sorozatok is szerepelnek a palettán.
Az utóbbi évek során megjelent az OTT műsorszolgáltatás, amelyről minden harmadik 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő személy hallott, míg a Netflix ismertsége lényegesen alacsonyabb – csupán 9,1 százalék találkozott már vele, és mindkét esetben az a jellemző, hogy egyelőre igen kevesen próbálták ki, illetve használják mindennapjaikban.
Jelenleg a teljes magyar népesség 4%-a él tévékészülék nélküli háztartásban, közülük 167 ezren mégis fogyasztanak rendszeresen tévés tartalmakat interneten keresztül.
