Optimista Európa lakossága – derül ki a Cetelem Körkép felméréséből. Különösen a 18-35 éves korosztály, amely – rácáfolva a papírformára – spórolásban is jobb a 35 felettieknél, miközben vásárlásaiban változatlanul fontosnak tartja az üzleteket az online csatornák mellett.
Biztató eredményeket hozott a 17 európai országra kiterjedő Cetelem Körkép 2018. A kutatás alapján visszatért az optimizmus, az emberek országuk és saját helyzetüket is derűsebbnek látják az egy évvel korábbinál. Saját országuk helyzetét átlagosan 5,2 pontra értékelték a megadott, 1-10-ig terjedő skálán a megkérdezettek, szemben az egy évvel korábbi 4,9, illetve a 2016-os 4,8 ponttal.
Fogyasztás és megtakarítás: egyre több. Maradhat?
Ami a személyes helyzet alakulását illeti, az elmúlt öt évet vizsgálva trendszerű javulás látszik, hiszen ebben az időszakban 4,8-ről 5,8 pontra emelkedett a 17 ország összességére kiszámolt érték. Magyarország ugyanakkor itt is elmarad az átlagtól, bár a javuló trend nálunk is kitapintható: a 2014-es 4,2 ponttal szemben idén már 4,6-et mutatott ki a felmérés. Saját helyzetüket illetően a skandinávok a legderűlátóbbak: a svédek és a dánok 6,6, a norvégok pedig 6,5 pontra értékelték saját helyzetüket. Az optimizmus tükröződik a vásárlóerő megítélésében is: a válaszadók 24 százaléka szerint nőtt a vásárlóereje az elmúlt egy évben.
A Cetelem Körkép szerint a fogyasztási és megtakarítási hajlandóság egyaránt nő az európai fogyasztók körében: az összes megkérdezett 47 százaléka úgy látja, hogy több pénzt fog költeni az előttünk álló egy évben. A kelet-közép-európai régió kiemelkedik ezen a téren: a szlovákoknál 73, a bolgároknál és cseheknél pedig 69, a románoknál 64 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy az eddiginél többet fogyasztanak majd a következő 12 hónapban. Kisebb mértékben ugyan, de optimisták a jövő lehetőségeit illetően a magyarok is: kiadásai növelését ugyan csak 28%-uk tervezi, ám 43 százalékuk úgy látja, hogy többet tud majd megtakarítani.
Y generáció: hitek és énhitek
A Cetelem idei kutatása részletesen foglalkozott a 18-35 éves korosztály, az Y generáció helyzetével és megítélésével. A felmérés alapján egyértelmű, hogy nagyon markánsak a különbségek a fiatal felnőttek külső megítélése és a magukról alkotott kép között. A 35 év felettiek ugyanis több negatív tulajdonságot társítanak az Y generációhoz: konkrétan a jellemzésükre használt jelzők 88 százaléka kedvezőtlen.
A legnagyobb kontraszt az érettség megítélésében mutatkozik: az Y-generáció európai tagjainak 41 százaléka tartja magát megfontoltnak, míg a 35 év felettieknek csupán 6 százaléka véli ezt róluk. Utóbbiak 32 százaléka egyenesen éretlennek ítéli a fiatalabbakat. A Y-generáció tagjainak 34 százaléka állítja magáról, hogy szorgalmas, miközben a 35 éven felülieknek csak 7 százaléka gondolja ezt róluk. Sőt, utóbbiak 28 százaléka szerint a fiatalok kifejezetten lusták. Az elégedettségben is szakadéknyi a különbség: az európai Y-ok 29 százaléka vallja magát boldognak, míg a 35 év felettieknek csupán 4 százaléka hiszi el ezt róluk, és sokkal inkább fásultnak, lemondónak látják a fiatalokat.
A kutatás fiatalokkal kapcsolatos előítéleteket is megcáfol, ugyanis ez a korosztály olyan hagyományos, alapvető értékeket tart meghatározónak az életében, amilyen a családdal, szeretteivel töltött idő. Ezt nevezték meg a legfontosabb dolognak az életükben, de a dobogóra a stabil munkahely és az egészséges életmód is felfért.
Az Y-generáció tagjai országuk helyzetét is jobbnak ítélik az átlagosnál: náluk 5,6 pontos átlag született a felmérés során, szemben a 17 országra kimutatott, 5,2-es értékkel.
Fiatalok a pult mögött
Sokan gondolhatják a 18-35 évesekről, hogy a vásárlásnak csak az online formáját preferálják, ám ez a Cetelem Körkép eredményei szerint egyáltalán nincs így: inkább az internetes és fizikai boltok egymás mellett élését tartják üdvözítőnek. Figyelemre méltó például, hogy az Y-ok 57 százalékának kifejezett örömet okoz, ha üzletben vásárolhat, miközben a 35 felettieknél csak 42 százalék az arány. A magyar eredmények is nagyon elütnek az átlagtól, a mi fiataljaink 57 százaléka ugyanis inkább tehernek érzi a vásárlást.
Talán meglepő, de az öncélú fogyasztás sem jellemző az Y-generációra: 73 százalékuk saját bevallása szerint inkább spórol, mint fogyaszt, miközben 76 százalékuk csak valóban hasznos dolgokra igyekszik költeni. Ami az egyes üzleteket illeti, a 18-35 éves korosztály 78 százaléka szívesen vesz ezt-azt élelmiszerüzletben, miközben a plázákat 74 százalékuk kedveli (utóbbiak elfogadottsága az összes megkérdezett körében 65 százalék). A fiatal generáció emellett a márkafüggetlen üzleteket is szereti: a válaszadók 56 százaléka törekszik arra, hogy ilyen boltban vásároljon.
„Nem véletlenül áll az idei kutatás fókuszában az Y-generáció: ez az a korosztály, amely radikálisan írja felül a tipikus fogyasztói attitűdöket, ráadásul egyre nagyobb arányt képvisel a teljes fogyasztói társadalomban” – véli a Magyar Cetelem Bank elnök-vezérigazgatója. Szabó Péter hozzátette: „mivel olyan alapfogalmak nyernek egészen új értelmet esetükben, mint például a türelem, a pénzügyi szolgáltatók kénytelenek megoldásaikat az Y-ok türelemfelfogásához illeszteni.”
A bolt marad. Vagy más lesz…
A fiatalok persze nem mindenben és nem feltétlenül ütnek el durván az átlagtól. Az online vásárlás súlya például egyáltalán nem növekszik akkora mértékben a 18-35 éveseknél, mint arra számítani lehetett: csupán 14 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kulturális termékeket kizárólag neten vásárol, míg a technológiai termékeknél 9, a háztartási gépeknél pedig 8 százalékos az arány. Az üzletekkel való digitális kapcsolat erősödik: az Y-generáció tagjainak több mint fele – 55 százaléka – követ valamilyen üzletet a közösségi médiában, és harmaduk közösségi médián keresztül kommunikál is az üzlettel.
Önmagában az, hogy a fiatalok többsége hosszú távon is számít a fizikai üzletek jelenlétére, nem jelenti azt, hogy mindennel elégedettek lennének. Negyven százalékuk kifogásolta például a hosszas várakozást és sorban állást, a nem teljes választékot (34 százalék), a nehéz megközelíthetőséget (28 százalék). Mindezek fényében nem meglepő, hogy az Y-generáció tagjainak többsége gyökeres átalakulásokra számít a boltoknál: 72 százalékuk nyilatkozott így. Hosszabb nyitva tartást, különleges, esztétikus üzleteket, eredeti, máshol nem kapható termékeket, könnyű, gyors, megállás nélküli fizetést, valamint olyan szolgáltatásokat remélnek, amelyekkel szórakoztatóvá válik a vásárlás. Személyre szabott ajánlatokat várnak tömegreklámok helyett: olyanokat, amelyek az üzletbe belépve, a mobiltelefonjukra érkeznek meg.