A kereskedelmi szempontból kiemelt korosztály egyre kevesebbet tévézik, miközben az 50 évnél idősebbek még többet ülnek a képernyők előtt, mint egy éve – derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb adataiból. A képernyők előtt töltött időnk egyharmadát sorozatokra, vígjátékokra és akciófilmekre fordítottuk. A napi tévénézési idő felét az általános szórakoztató csatornára fordították a nézők.
Meglepően sokat csökkent a 18-49 évesek átlagos napi tévénézési ideje a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A Nielsen Közönségmérés adatai alapján a kereskedelmi szempontból kiemeltnek számító korosztály tagjai átlagosan 3 óra 18 percet töltöttek a tévék előtt az április-júniusi időszakban, ez 11 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 2 óra 50 perc volt, ami 1 perces csökkenés 2016 második negyedévéhez képest. Az 50 évnél idősebbek naponta átlagosan 6 óra 10 percet tévéztek az év második negyedében, amely 9 perccel több, mint egy évvel korábban. A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2017 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 25 percet töltött a tévékészülékek előtt, mindössze 1 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló méréseink szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,3%-át, átlagosan 3,5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2017 második negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,1 illetve 1,7 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, az 50 év felettieknél ez az arány 1,2% volt.
Az általános szórakoztató csatornák csoportjának együttes részesedése – amely 2017-től már a TV2, RTL Klub, M3, Duna TV és Duna World csatornákat is magában foglalja – 50,7% volt, tehát a napi átlagos tévénézési idő felét ezekre a csatornákra fordították a nézők. A második helyre a filmcsatornák csoportja került 11,1%-os részesedéssel, míg a harmadik helyezés a hírcsatornáké, melyek az M1 csatornával kibővülve együttesen 8,3%-ot mondhattak magukénak az idei második negyedévben.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,5%-os volt, és a sugárzott mozifilmek több mint felét akciófilmek, illetve vígjátékok tették ki. A tévénézési időből a filmek 16,2%-ban részesedtek, melyből 10%-ot az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak. A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 30,3%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad nagyrészt animációs filmekből állt. A tévénézési időből a nem zenés fikció 28,1%-ban részesedett, melyből 22,2% a sorozatoké, illetve szappanoperáké volt, és további 5,4 százalékot az animációkra fordították.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridő 2,4%-át képviselte, de a tévénézési idő tekintetében közel négyszeres arányt – 9,2%-ot értek el. A művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok a programkínálat 10,1%-át alkották, de a képernyők előtt töltött időből csupán 4,5%-ban részesedtek. A sportműsorok 6,5%-os sugárzási arányához képest alacsonyabb, 4,5 százalékos volt a műsorfogyasztásból való részesedés – hasonlóan a zenei műsorokhoz, melyek bár a műsoridőből 5,1%-ban részesedtek, fogyasztási arányuk csupán 3% volt.
A műsorkínálat 8,6%-át a „nem zenei szórakoztató” tematika alkotta, melynek csaknem a fele valóságshowból állt. A tévénézési idő 10,4%-át a szórakoztató műsorokra fordították a nézők, melynek harmadát a valóságshow-k vitték el.
A reklámok naponta átlagosan 6,06 millió főt értek el 2017 második negyedévében, amely 212 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 26-ról 29 percre növekedett, és egy fő naponta átlagosan 104 reklámfilmet tekintett meg: tizenkettővel többet, mint 2016 második negyedévében.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „sör” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „szénsavas üdítő” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2017 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
