A közösségi oldalakat tartják a legkevésbé hiteles információforrásnak a magyarok, míg a legmegbízhatóbbnak a tudósok közléseit tekintik. A 30 év alattiak valamennyi hírforrást (első helyen az Egészségügyi Világszervezet kommunikációját) hitelesebbnek vélik, mint a többi korosztály tagjai, míg a 60 év felettiek a tudósok véleményén kívül valamennyi beérkező információt átlag felett kérdőjelezik meg – derül ki az Ipsos friss felméréséből.
A lakosság kétharmados többsége nem érzi úgy, hogy a média eltúlozná a COVID-19 járvány kitörésének súlyosságát. A legfiatalabb korcsoport véleménye 50-50%-ban oszlik meg a kérdést tekintetében, majd 30 év felett fokozatosan nyílik az olló, és egyre jelentősebb többség szavaz bizalmat a média objektivitásának.
Az Ipsos nemzetközi összehasonlító kutatásából kiderül, hogy a hazánkban mért értékek az európai átlagnak megfelelőek. Egyedül Olaszországban mért a kutatócég eltérő véleményeket: míg február utolsó napjaiban az olaszok 80%-a túlzónak értékelte a média veszélykiáltását, alig két hét elteltével már 30% alá csökkent a szkeptikusok aránya.
A pandémia gazdasági hatásai megkérdőjelezhetetlenek a magyarok számára csakúgy, mint a vírus által erősen sújtott olaszok és franciák esetében. Ugyanakkor míg az utóbbi két európai ország lakosságának körülbelül háromnegyede úgy véli, hogy júniusra helyére áll a korábbi rend, a magyarok jóval pesszimistábbak az itt mért 41%-os érték alapján. A nagyobb értékű vásárlásokat korcsoporttól függetlenül későbbre tervezi halasztani a hazai lakosság (64%-os többség).
Az arcmaszk viselése a magyarok 47%-ára igaz. A fiatalabb korosztály kevésbé nyitott az ilyen jellegű védekezésre, de a rendszeres kézmosás még 30 év alatt is magas arányban mérhető.
