Mindnyájunkban ott él a kép, ahogyan bolyongunk a közigazgatás bürokráciájának útvesztőiben: sorban állás, nyomtatás, szkennelés, iktatás, majd türelmes várakozás, míg elér ügyünk az illetékeshez. Természetes, hogy befizetett adónkért szeretnénk a legjobb ügyfélélményben részesülni. A közigazgatási szolgáltatások digitalizációja mindehhez nagyban hozzájárul.
De hogyan is teljesít hazánk ezen a területen? A GKI szakértői szerint elsősorban a folyamatos fejlődést érdemes kiemelni, melyhez nagymértékben hozzájárult a Covid-járvány: az otthoni ügyintézés iránti igény sokszorosára nőtt ebben az időszakban, ezzel párhuzamosan a közigazgatás is próbált alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az erőfeszítéseket jól mutatja, hogy míg 2019-ben a közigazgatási szervezetek 49%-a alkalmazott informatikai szakembereket, addig 2023-ra már 57%-uk tett így.
Ezzel párhuzamosan mind az önkormányzatok, mind az államigazgatási szervek weboldalainak minősége szép ütemben fejlődött. Mára az önkormányzati honlapok 94%-án szerepelnek helyi vonatkozású hírek, valamint 90%-án ügyfélszolgálati információk. Az államigazgatási szervezetek honlapjai 99%-án találhatók szervezeti információk és elérhetőségek, és 94%-án ügyfélszolgálati információk. Mindez hatalmas előrelépés az előző évekhez képest. A legnagyobb tér a további fejlődésre a teljes körű online ügyintézés előtt van, a közigazgatási szervek 15%-a biztosítja ezt a funkciót.
Hogyan állunk EU-s összevetésben?
A közigazgatási intézményekkel az előző egy évben online kapcsolatba lépők (pl. weblapot felkeresők) arányát tekintve kedvezőek a hazai adatok: a magyarok 82%-a tett így, az EU-s 75%-kal szemben (2019-ben ez az arány még csak 67% volt nálunk, és 60% az unióban).
Bár szívesebben tájékozódik a közigazgatási szervek honlapjáról a hazai lakosság, mint az uniós átlag, az online ügyintézés lehetősége egyelőre kisebb mértékben biztosított polgártársaink számára: az Európai Bizottság ezt mérő indexén a százból 73 pontot kapott a magyar közigazgatás, míg az uniós átlag 79 pont. A vállalatok számára elérhető online szolgáltatásokat tekintve még nagyobb a lemaradás: ezen a téren 75 pontot tudunk felmutatni az Európai Unió 85 pontjához képest. A lakossági online ügyintézés mobiltelefon kompatibilitását tekintve is súlyos lemaradásaink vannak: e tekintetben utolsó előttiek vagyunk az uniós rangsorban.
Az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés szempontjából azonban meglehetősen jól állunk: 100-ból 85 pontot értünk el ezen a skálán, jelentősen meghaladva az unió 79 pontos átlagát. Itt érdemes megemlíteni az EESZT-t (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), mely fejlesztése nagyban hozzájárult a kedvező számokhoz.
Összességében tehát elmondható, hogy a hazai közigazgatás digitalizációja egyre bővül, de még bőven van hova fejlődnünk. A reformok mikéntje azonban nem mellékes. Mint előző elemzésünkben is írtunk róla, bár a lakosság digitális készségei folyamatosan javulnak, ezt tekintve még mindig jelentős különbségek vannak különböző demográfiai csoportok közt. A társadalom perifériáján élők (és a legidősebb korosztályhoz tartozók) gyakran nem rendelkeznek az online ügyintézéshez nélkülözhetetlen alapszintű digitális képességekkel, így kiemelten fontos, hogy a digitális fejlesztésekkel párhuzamosan közigazgatás ne engedje el az analóg világban élők kezét sem.
Vannak erre nézve kedvező példák hazánkban: egyes önkormányzatoknál az ügyintéző munkatárs az ügyféllel közösen végzi az adatok felvitelét, így a digitálisan kevésbé felkészültek is élhetnek az online ügyintézés lehetőségeivel. Ugyanakkor a tervbe vett további lépések (pl. e-személyi igazolvány) remélhetőleg nagy lökést adnak majd a folyamatnak.
