Az Erste az egy évvel korábbinál jobb eredménnyel zárta az idei első félévet, az egyszeri hatások miatt is növekvő működési bevételeknek és csökkenő működési kiadásoknak köszönhetően. A magas kamatkörnyezet miatt az ügyfelek jóval kevesebb új hitelt igényelnek. Az új lakáshitelek folyósítása kevesebb, mint felére esett vissza az egy évvel korábbi azonos időszakkal összevetve, míg a cégek esetében az új kihelyezés 43 százalékkal csökkent.
Az Erste működési bevételei 2023 első félévében – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 46,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi adatot. Az emelkedés hátterében a díj- és jutalékbevételek közel 16%-os növekedése mellett a támogatott hitelek átértékelődése áll, amely a kamatkörnyezet jelentős változása miatt tavaly csökkentette (-13,9 milliárd), míg idén jelentősen növelte (+19,7 milliárd) a működési bevételeket – ismertette Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a 2023 első félévi eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.
A működéssel kapcsolatos kiadások 8,1 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, főként egyszeri hatás, a Sberbankhoz kapcsolódó OBA-befizetés miatt, amely tavaly növelte, míg idén, a visszatérítés révén mérsékelte a költségeket. Az Erste működési eredménye így jelentősen, 93,6 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 44 milliárd forintról. A költség/bevétel arány június végére 34,6 százalékra csökkent a tavalyi 55,1 százalékról. Az adózás utáni nyereség most 46,7 milliárd forint lett, míg 2022 első félévét még 4,4 milliárd forint profittal zárta a bank.
Az ügyfélhitelek és kötvények állománya június végén 10,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az új finanszírozás volumene ugyanakkor 39 százalékkal maradt el 2022 első félévének teljesítményétől. Az NPL-ráta 2,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 3,3 százalékról.
A teljes lakossági hitelállomány 2 százalékkal nőtt éves összevetésben, az új kihelyezések értéke azonban az idei első félévben 34,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a jelzáloghitelek iránti kereslet visszaesése miatt. Az új lakáshitelek folyósítása 57 százalékkal esett vissza a 2022-es eredményhez képest. A fogyasztási típusú hiteleknél a kihelyezés összességében 16 százalékkal csökkent. Ezen belül a személyi kölcsönök esetében 10 százalékkal, míg a Babaváró hitel iránt 43 százalékkal csökkent a kereslet az egy évvel korábbihoz képest. A kisvállalkozók esetében az új folyósítás 20 százalékkal nőtt éves összevetésben.
A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – június végére 4960 milliárd forintra nőtt, 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 68 százalék volt.
A vállalati területen a kötvény- és a hitelállomány együttesen 20 százalékkal nőtt egy év alatt, és június végén meghaladta a 1146 milliárd forintot. A kis- és középvállalkozásoknál a hitel- és kötvényállomány 21 százalékkal gyarapodott, a kereskedelmi célú ingatlanoknál 9 százalékkal csökkent, míg a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében 55 százalékkal nőtt 2022 első félévéhez képest. Ugyanakkor az egy évvel korábbinál jóval magasabb kamatkörnyezetben a cégek megfontoltabban nyúlnak külső forráshoz. Az első félévben ezért az új kötvények és hitelek volumene 43 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
