Kemény döntést hoztak a britek

Nagy-Britanniában az eddig tervezettnél öt évvel előbb, már 15 év múlva megtiltják a benzin- és dízelüzemű új személyautók és furgonok értékesítését.

London 2017 közepén bejelentette, hogy egy szélesebb körű, összesen 3 milliárd font (csaknem 1200 milliárd forint) költségvetéssel előirányzott több évtizedes környezetvédelmi program keretében 2040-től már csak elektromos, illetve hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba Nagy-Britanniában – derül ki az MTI összeállításából. Boris Johnson brit miniszterelnök azonban az ENSZ novemberre Glasgowba összehívott 26. nemzetközi klímakonferenciájának (COP 26) keddi londoni előkészítő rendezvényén – a természetfilmjeiről és környezetvédelmi ismeretterjesztő tevékenységéről világhírű Sir David Attenborough és a társrendező Olaszország miniszterelnöke, Giuseppe Conte társaságában – bejelentette, hogy a csak belsőégésű motorokkal felszerelt autók és furgonok nagy-britanniai árusítási tilalmát a kormány 2035-re előrehozta.

Az új program lehetővé teszi a tilalom ennél is korábbi bevezetését, ha ez technikailag kivitelezhető. Johnson a londoni Tudománytörténeti Múzeumban tartott keddi rendezvényen elmondta: a földi légkörben jelenleg több az üvegházhatást okozó széndioxid, mint 3 millió évvel ezelőtt, amikor az Antarktiszt erdők borították.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia 1992 óta 42 százalékkal csökkentette széndioxid-kibocsátását, miközben 73 százalékkal emelkedett a brit hazai össztermék (GDP) értéke. A brit áramtermelés 70 százalékát adták széntüzelésű erőművek 1990-ben; ez az arány mára 3 százalékra csökkent – hangsúlyozta a brit kormányfő. Boris Johnson kijelentette: a brit kormány szándéka az, hogy 2024-ben már ne működjön szénerőmű Nagy-Britanniában.

Sir David Attenborough a keddi londoni rendezvényen azt mondta: minél tovább halogatja a világ a cselekvést, annál rosszabb lesz a környezeti helyzet. A 93 esztendős természettudós szerint cselekvés híján a helyzet végül megoldhatatlanná válhat.

A brit parlament már tavaly környezeti és klímaváltozási szükséghelyzet kinyilvánításáról fogadott el jelképes jelentőségű határozatot. A javaslatot Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője terjesztette be, és az alsóház szavazás nélkül, többségi akaratnyilvánítással fogadta el.

A döntés nem törvényerejű, így az aktus önmagában nem kötelezi a konzervatív párti kormányt cselekvésre. A kormány azonban már kinyilvánította, hogy a brit gazdaságnak 2050-re nettó semleges széndioxid-kibocsátóvá kell válnia.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök az általa vezetett Skót Nemzeti Párt (SNP) tavalyi kongresszusán szintén klímaváltozási szükséghelyzetet deklarált, és az elmúlt hónapokban ugyanígy tett többtucatnyi brit nagyváros tanácsa is.

A brit törvénykönyvek nem határozzák meg tételesen az éghajlatváltozási szükséghelyzet mibenlétét jogi szempontból, de több város helyhatósága e szükséghelyzet kinyilvánításával együtt programot fogadott el azzal a céllal, hogy az adott települések nettó szennyezőanyag-kibocsátása 2030-ig zéróra csökkenjen.