A hazai kkv-knak az ESG terén szemléletformálásra, képzésre és konkrét eszközökre van szükségük - derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) kutatásából. A BGE ezen igényekre válaszul Magyarország legnagyobb üzleti képzőhelyeként számos, fenntarthatósággal kapcsolatos képzést indított már és tervez indítani a karbon managementtől az ESG beszámoláson át a CSRD jelentés készítésig, hogy hozzásegítse az üzleti vállalkozásokat az ESG törvényi előírásoknak való megfeleléshez.
A BGE kiválósági központjainak egyike, a Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Kiválósági Központ (CESIBUS) 2022-23-ban átfogó kutatást folytatott arról, hogyan viszonyulnak a magyar kis- és középvállalkozások a fenntarthatósághoz és az ESG követelményekhez (kutatók: Dr. Győri Zsuzsanna, Dr. Reicher Regina Zsuzsánna és Dr. Kolnhofer-Derecskei Anita).
A kutatás rámutatott, hogy a kkv-vezetők – különösen a tulajdonosok – nyitottak az akár szigorúbb regulációk betartására is, és motiválják őket a szabályok, azonban jelentős szerepet játszanak náluk a morális, belső motivációk is. Az eredmények szerint a kkv-knak szemléletformálásra, képzésre és konkrét eszközökre van szükségük. A nagyvállalatoknak pedig meg kell érteniük a kkv-k igényeit, és segíteniük kell őket az ESG beszámolásban ahhoz, hogy saját ESG kötelezettségeiket teljesíteni tudják.
„Magyarország legnagyobb üzleti képzőhelyeként kiemelt szerepet kívánunk játszani az ESG törvényben meghatározott ESG képzések területén, akkreditált képzőhelyként kívánjuk képzéseinkkel támogatni az üzleti szektort a fenntarthatósági céljaik elérésében, a karbon managementtől az ESG-CSRD jelentés készítésig” - hangsúlyozta Dr. Horváth Levente, a BGE Fenntarthatósági és Esélyegyenlőségi Iroda vezetője.
32 órás jelentéskészítő képzés indul szeptemberben a hazai kkv-knak
A BGE, az effekteam és a denxpert közös ESG-CSRD felkészítő műhelyben elérhető speciális, gyakorlatorientált „CSRD Jelentést készítő szakember” képzést azoknak ajánlja, akik számára a következő években időszerű lesz a CSRD-alapú fenntarthatósági jelentéstétel és ESG beszámolás teljesítése, amelyhez rendszert kívánnak építeni, de nincs meg a belső tudásuk a megvalósításhoz. A 32 órás, személyes jelenlétű oktatás tervezetten 2024. szeptember 12-én indul a BGE Markó utcai épületében.
Pénzügyi tudatosság és ESG szabályozás – A hazai kkv-k mindössze 4 %-a rendelkezik ESG stratégiával
A BGE Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Kiválósági Központja egy másik, friss kutatásában azt vizsgálta, hogy pénzügyi értelemben mennyire tudatosak a magyar vállalkozások. A kifejezetten gazdasági kérdések mellett itt is kíváncsiak voltak a kutatók az ESG kapcsolódásokra (kutatók: Dr. Kása Richárd és Dr. Tóth Róbert).
Eszerint a vállalkozások vezetői, bár hallottak már a témáról, például a zöld hitelekről, nem érzik, hogy biztosan ismernék a fogalmat, illetve a kapcsolódó MNB-szabályozást. A közepesnél erősebben egyetértenek azzal, hogy a zöld beruházások hozzájárulnak az egész gazdaság zöldítéséhez és hogy a fenntarthatóság az ESG-n keresztül egyre erősebben beépül a normál gazdasági és üzleti működésbe, sőt, hogy ezek javítják a jövőbeni pénzügyi teljesítményt és a versenyképességet. Ennek ellenére nem kísérik figyelemmel a kapcsolódó EU-s szabályozás és negatív ösztönzők változását, és egyelőre még nem is kezelik stratégiai, koncepcionális szinten az ESG bevezetését. Csak a megkérdezettek 9,4%-a nyilatkozott úgy, hogy gondolkodik ESG rendszer bevezetésén, 7,2% hozott döntést erről, 8,8%-nak van írott terve erre vonatkozóan. A cégek csupán 4%-a rendelkezik ESG stratégiával, és elenyészően, 1% alatt van azok aránya, akik már kiválasztották az ESG adatgyűjtésért felelős személyt, illetve már dolgoznak az ESG beszámolójukon.
Ez abból a szempontból is érdekes, hogy bevallásuk szerint a tevékenység szintjén sokkal többen foglalkoznak kapcsolódó kérdésekkel. A megkérdezett cégek nagy mértékben használnak környezetbarát technológiákat, figyelnek az egészséges és biztonságos munkakörnyezetre, a sokszínűségre, esélyegyenlőségre, illetve általában a társadalmi felelősségvállalásra. Itt jelennek meg a rejtett, implicit vonatkozásai az ESG-nek. A vállalatméret, illetve az árbevétel szerint szignifikáns eltérés tapasztalható, a nagyobb vállalatok ebben a tekintetben is tudatosabbak mind a tevékenységben, mind az arról szóló kpommunikációban.
A motiváció szintjén a kkv-k elvárják a kapcsolódó kedvezőbb banki és állami hitellehetőségeket, EU-s pályázati lehetőségeket, érzik az energiaárak és az értékláncszereplők által támasztott nyomást, illetve a folyamatok fejlesztésének lehetőségét is azonosították. A pénzügyi tudatosság vonatkozásában az említetteknél kevésbé erős motivációként azonosították a fogyasztók vagy a munkavállalók nyomását.
A fenntarthatóság irányából induló másik kutatás eredményeit erősíti az is, hogy az ESG-vel kapcsolatban gátló tényezőnek érzik a nem elég szigorú szabályozást, valamint a pénzügyi és emberi erőforrás hiányát. Ez is alátámasztja, hogy mind a nagyvállalatoknak, mind az államnak támogatnia kell a szakemberek képzését, valamint rendelkezésre kell bocsátani a megfelelő pénzügyi forrásokat és az ezekkel kapcsolatos kellő információkat is.
A vállalati és üzleti szférában kulcsfontosságú fogalom az ESG
Az ESG rövidítés az E, environmental: környezeti; S, social: társadalmi és G, governance: vállalatirányítási szavakból áll össze. Az ESG lényege, hogy a fenntarthatóságért végzett munkát teszi láthatóvá és mérhetővé, egyelőre jellemzően a közép- és nagyvállalatok esetében. A magyar kkv-k azonban többnyire nem kommunikálnak a fenntarthatóságról. Ha kommunikálnak is, más módon fogalmaznak, mint a nagyvállalatok, és nem ismerik jól a szakmai kifejezéseket a témával kapcsolatban. Ez a beszállítói kapcsolatokban, de az ESG szabályozás betartásában is okozhat nehézségeket.
Az ESG keretrendszernek való megfelelés már rövid távon érinteni fogja a hazai kkv-kat, még ha első körben nem is kötelezettségként, hanem a beszállítói láncokon belül érzékelt elvárásként. A felmérések alapján még a nagy cégek esetén sem áll rendelkezésre saját kapacitás a feladatra, így a kisebbeknél ez kritikus kérdés lehet majd. A versenyképesség megőrzése érdekében is kifejezetten fontos az állami szervek segítségnyújtása, például a megfelelő képzések akkreditációja. Sőt, a BGE kvantitatív eredményei alapján a kkv-k kifejezetten várják a fenntarthatóság terén az állami felelősség- és szerepvállalást.