A változatos világgazdaság egyik elkerülhetetlen következménye, hogy egyes piacok élesebben fogják érezni az infláció és az emelkedő kamatlábak hatását, mint mások. A turbulens gazdasági helyzet ellenére viszont az utazások és élmények iránti kereslet változatlanul magas, és inkább a fizikai javakon próbálnak spórolni a fogyasztók.
A Mastercard Economics Institute közzétette a jövő évre vonatkozó éves előrejelzését, amelyből kiderül, hogy milyen új trendek és változások várhatók a fogyasztói vásárlási szokásokban. A "Gazdasági Kilátások 2023" című kiadvány a Mastercard saját, valamint számos szakmailag elismert nyilvános adatbázisra támaszkodva becsüli meg 2023 várható gazdasági trendjeit. A kiadvány négy olyan témát vizsgál, amelyek továbbra is meghatározzák a globális gazdasági környezetet - a magas kamatlábak, az ingatlanpiac, a kereskedelmet jellemző árak és preferenciák, valamint a nem várt sokkhatások.
A kutatás főbb eredményei:
Az évek óta tartó ingatlanpiaci fellendülés után a magasabb kamatlábak várhatóan erős hatással lesznek a megélhetési költségekre, és emiatt a fogyasztók költési szokásai is nagymértékben megváltoznak majd. A fejlett országokban előre láthatóan a lakhatásra fordított kiadások reálbérhez viszonyított mértéke közel 4,5% százalékkal fog csökkenni.
A kiskereskedelem és az élelmiszerárak is meg fogják érezni a gazdaságot érő sokkhatásokat. Ahhoz azonban, hogy a fogyasztók lépést tudjanak tartani az inflációval, várhatóan változtatniuk kell a bevásárlókosaruk tartalmán. Többször, kisebb értékben próbálnak majd vásárolni és a jó ár-érték arányt kínáló, pénztárcabarát márkákat fogják előnyben részesíteni.
Ezt igazolja a Mastercard kutatása is, ami többek között rávilágít arra, hogy a német élelmiszervásárlók idén 23%-kal többször mentek be a boltba, mint 2019-ben, viszont az egy látogatásra jutó átlagos költésük nagyjából 15%-kal csökkent.
Mivel az élelmiszer- és energiaköltségek a fogyasztói keretek egyre nagyobb részét emésztik fel, az alacsonyabb jövedelmű háztartások különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek. 2019 és 2022 között a magas jövedelmű háztartások nem létfontosságú kiadásai közel kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint az alacsonyabb jövedelmű háztartásoké. Az infláció normalizálódásával azonban e különbség nagy része csökkenni fog.
Ez a trend már ma is tetten érhető a piacon. Franciaországban 2019 és 2022 között a jómódú kártyabirtokosok nem létfontosságú kiadásai 88,8%-kal, míg a nem jómódú kártyabirtokosok hasonló kiadásai csak 45,7%-kal nőttek, ami jelentős, 43 százalékpontos különbség.
Kereskedői oldalon a több értékesítési csatorna egyidejű használata jelentheti a túlélés kulcsát. A Mastercard Economics Institute kutatása szerint azok a vállalkozások, melyek megadják a lehetőséget a fogyasztóknak, hogy kiválasszák a nekik legkényelmesebbet a mobilos, netes vagy egyéb felületek közül, sokkal jobban teljesítenek.
A lezárások idején a kis- és nagy éttermeknél például a többcsatornás jelenléttel rendelkezők közel 31%-os forgalomkieséstől menekültek meg. Hasonlóképpen, azok a ruházati boltok, amelyek ezt a hozzáállást alkalmazták 26%-kal gyorsabban tudtak növekedni, mint versenytársaik.
