A cyberbullying, azaz az internetes zaklatás az egyik legalattomosabb civilizációs jelenség: míg a támadók arctalanságba burkolózva okozhatnak életre szóló lelki sérüléseket, a fiatalkorú áldozatok mindössze tizede mer beszélni az őt ért sérelmekről. De vajon milyen jelei lehetnek annak, hogy a gyermeket online zaklatás érte, hogyan támogathatjuk a gyógyulásban és a védekezésben?
Kikerülhetetlen témája az elmúlt években megjelent könyveknek, filmeknek és televíziós sorozatoknak az online zaklatás, mégsem lehet eleget beszélni erről a globális problémáról: a 14-18 év közötti tinédzsereket nevelő szülők 60 százaléka számol be világszerte arról, hogy érte már zaklatás a gyermekét, ráadásul minden ötödik eset a közösségi médiában történik. Az áldozatok többségét sértő becenevekkel és jelzőkkel illetik, de sokan esnek rosszindulatú pletykák áldozatául vagy kapnak kéretlen, pornográf tartalmú fotókat és videókat. Az UNICEF felmérése szerint Magyarországon a 10-18 éves gyerekek 20 százaléka volt már online bántalmazás áldozata, 10 százalékuk pedig beismerte, hogy maga is bántott másokat az interneten.
„Nagyon fontos felismernünk, hogy a bullying bármely formája nem csupán a közvetlenül érintettek ügye: a bántalmazó – aki sok esetben maga is elszenved valamilyen típusú zaklatást – és az áldozat mellett egy passzívan jóváhagyó vagy éppen aktívan helyeslő „közönség” is a részese. Ebből következik, hogy a bullying alapvetően mindig rendszerprobléma, amit egy közösség együttesen tart fent, tehát csak együtt lehet képes a megoldására is. Ezért olyan lényeges a szeléskörű edukáció és a nyitottság” – mondja dr. Tóth Anett, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának pszichológusa.
Bárcsak tudtam volna…
Sokszor hangzik el ez a mondat a barátok, szülők és tanárok szájából, hiszen kifejezetten rejtőzködő „kór” a cyberbullying: nemzetközi felmérések szerint csupán minden 10. bántalmazott gyermek kér segítséget környezetétől. Dr. Tóth Anett szerint: „általánosan igaz, hogy figyelmet érdemel, ha a gyermeknek megváltozik a hangulata, visszahúzódóbbá, szorongóbbá válik, kivonja magát a társaságból, vagy éppen romlik a teljesítménye. A zaklatást elszenvedőknek gyakran megváltozik az étvágya, felborul az alvásciklusa, és jelentkezhetnek egyéb testi panaszok, például fejfájás vagy hasfájás is. Szélsőséges esetben megjelenhetnek önsértő viselkedésformák, és megfogalmazódhat az öngyilkosság gondolata”. A nyári időszak különösen sok veszélyt tartogat, hiszen a kapcsolattartás az iskolai szünetben még inkább az online térbe tevődik át.
Ezt felismerve folytatja idén is #nemvagyegyedül kampányát a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és az UNICEF Magyarország a Generali támogatásával. A cél az, hogy bántalmazott fiatalok szégyen nélkül beszélhessenek az őket ért sérelmekről, hiszen a gyógyulás felé vezető út első lépcsője az őszinte kommunikáció. A Kék Vonal tapasztalatai szerint a karanténidőszakban kifejezetten nehezen találtak módot a fiatalok az őket ért sérelmek bejelentésére, így a következő hetekben számítanak arra, hogy nagyobb számban keresik majd meg őket az áldozatok.
Sérülékeny áldozatok
Azért is különösen veszélyes a cyberbullying a tinédzserek körében, mert a nem megfelelően kezelt pszichés sérülések a későbbiekben is védtelenebbé tehetik őket az internetes bűncselekményekkel szemben. A cybertérben zaklatott gyerekek személyiségi jogaival ugyanis kilencszer nagyobb eséllyel élnek vissza a későbbiekben, mint azon fiatalokéval, akiket nem ért korábban ilyen bántalmazás. A megelőzésben is a tudatosságon van a hangsúly: az internethasználattal és tartalomfogyasztással kapcsolatos ismeretterjesztés, a cyberbullying témakörét érintő edukáció kulcsfontosságú lenne mind otthon, mind az iskolai környezetben.
„Sajnos a mai digitális világban egyre inkább tapasztaljuk, hogy az online térben nem csak a kifejezetten anyagi károkat okozó magatartásokkal kell foglalkoznunk, hanem cyberbullyinggal is. Éppen ezért nyújtunk védelmet a közösségi oldalakon, blogokon elkövetett, személyiségi jogokat érintő támadásokkal szemben, szükség esetén akár jogi tanácsadással vagy a jogi érdekvédelemhez szükséges eljárások költségeinek térítésével. Szeretnénk, ha már a fiatalokban is tudatosulna, hogy ezek a támadások ugyanúgy bűncselekménynek számítanak, mint a fizikai bántalmazás, és ezekkel szemben is megtanulnának védekezni” – mondja Árr Mariann, a Generali márkáért felelős vezetője.
