A magyarok nemcsak szeretik, de ismerik is a borokat, sőt azok készítésével kapcsolatban is tájékozottak. Az edukációt előtérbe (és a címkéjére) helyező Hilltop a szüret tájékán, arra volt kíváncsi a legutóbbi online felmérésében, hogy vajon mennyit tudnak a fogyasztók a borkészítés legfontosabb lépéseiről, a hazai borvidékekről, valamint a borfogyasztás apró trükkjeiről. Az eredmények magukért beszélnek.
A hazai borkedvelő társadalom nemcsak meginni szereti a jó tételeket, de energiát is fektet a megtalálásukba, sőt érdeklődik a borkészítés folyamata iránt is. A Hilltop nem reprezentatív kutatása is ezt támasztja alá, a kérdőívet kitöltők száma, valamint a sokszor becsapós kérdésekre adott helyes válaszok aránya is azt mutatja, hogy a hagyományosan népszerű nedű kultúrája újra elnyerni látszik méltó helyét a köztudatban.
A borkedvelőket érdeklik a kulisszatitkok
A borozás iránt érdeklődők már egészen az alapoktól ismerik az általuk kedvelt nedű elkészítésének folyamatát, például a válaszadók 86,3% tudta, hogy a reduktív borok acéltartályban készülnek. Közel háromnegyedük helyesen jelölte meg azt is, hogy a rosé bor alapja a vörös szőlő, nem pedig a fehér, esetleg a nem létező rosé, sőt, mi több, azzal is javarészt tisztában van a kutatás résztvevőinek több mint fele, hogy a cuvée-be azonos fajtájú vagy azonos termőhelyről származó borok kerülnek.
A szüreti időszakban természetesen a neszmélyi borvidéken már hetek óta zajló munkálatokkal kapcsolatos kérdésekben is tesztelte a fogyasztók tudását a borászat, igazán kiemelkedő eredménnyel. A kérdőívet kitöltők több mint 90%-a egyértelműen arra szavazott, hogy a szüret időpontját a szőlő cukortartalma dönti el, közel 90%-ban ismerték a törköly (a cefrézés után maradt szilárd részek összessége) és 80%-ban a must (frissen préselt szőlőlé́) fogalmát.
A borkedvelőket még a fajtákkal sem lehetett zavarba hozni: 68,3%-ban az Irsai Olivért nevezték meg, mint legkorábban érő fajtát. Tudták, hogy ha savanyú a szőlő, akkor olyan is marad, mivel nem utánérő gyümölcs és még olyan műhelytitkokat is ismernek, mint a gyöngyözőbor, a habzóbor és a pezsgő közötti fő különbség: a titok a palacknyomásban keresendő, nem pedig a buborékok mennyiségében.
Borvidék vagy borrégió?
Ugyan a kiválasztott opciók alapján a kitöltők több mint fele (52,3 %) mindig a kedvenc borfajtáját keresi, 31,1 százalékuk a kedvenc borászatának különböző tételeire esküszik, több mint negyedük pedig borvidék alapján választ kóstolnivalót, abban már kevésbé voltak biztosak, hogy kedvenc italuk honnan származik. Bár a válaszadók több mint kétharmada ismerte hazánk borvidékeinek számát (22), azt már kevesebbeknek sikerült eltalálni, hány borrégió van Magyarországon: csupán 43,2%-uk tippelt arra, hogy 6 a helyes szám.
Az élmény alapja a tudatos választás
Természetesen, a borértő közönség nyitott az újdonságokra is, és szívesen kóstol. Ugyan azt csak a válaszadók kevesebb, mint a fele (43%) tudta, hogy a forgatási irány nem befolyásolja az élményt, de az szinte mindenki számára egyértelmű volt, hogy a kehelynél nem fogjuk meg a poharat, hiszen 88,7 %-uk jelölte meg a helyes választ. A nemes nedű rajongói számára szinte nem is kérdés, hogy akár 800 aromát is megkülönböztethetünk a borokban, sőt, még azzal a beugratós kérdéssel sem lehet megfogni őket, hogy milyen is egy fineszes, azaz egyedi és harmonikus tétel.
Az pedig szinte a kutatás összes kitöltője számára egyértelmű volt (95,4 százalékuk választotta a jó megoldást), hogy a várva várt újbort Márton napján üdvözölhetik a borászatok kínálatában, ami jó hír, hiszen már csak két hónapot kell várni, hogy lehulljon a lepel a legfrissebb évjáratról.