A magyar fiatalok, más közép- és kelet-európai országok munkavállalóihoz hasonlóan vonzónak tartják a könyvelési és pénzügyi karriert – derül ki az ACCA kutatásból. A számviteli terület a tudás és készségek univerzitása miatt nagy rugalmasságot ígér a fiatalok számára. Szakmai ambícióik mellett az egyéni és a vállalati értékek összeegyeztethetőségét is szem előtt tartják – elvárva a vállalatoktól a társadalmi felelősségvállalást és a fenntartható működést.
Az „Úttörők: a Z generáció és a számvitel jövője” elnevezésű felmérést az ACCA májusban végezte el 9000, 18-25 év közötti fiatal részvételével. Magyarországról és Közép- és Kelet-Európából mintegy félszázan csatlakoztak. A kutatás feltárta ennek a generációnak a munkaválasztási szempontjait segítve a potenciális munkáltatókat a ’Z’ generáció megnyerésében.
Az eredmények szerint a közép- és kelet-európai országokban, köztük Magyarországon a válaszadók 62%-a vonzónak tartja a számviteli és pénzügyi karriert. A fiatal és ambiciózus szakemberek ezen generációja számára a terület globális jellege és a nemzetközi vállalatoknál való munkavégzés lehetősége szempontjából érdekes.
A már könyvelési területen dolgozó válaszadók csaknem fele (47%) különösen értékeli a hosszútávú karrierlehetőséget, 43%-uk pedig a széleskörű tudás és készségek megszerzésének, alkalmazásának és fejlesztésének lehetőségét.
A megkérdezett szakemberek felfogása nagyon hasonlít a ’Z’ generáció azon tagjaiéhoz, akik még nem dolgoznak a számvitel és a pénzügy területén, de fontolgatják, hogy ezt a karriert választják. A válaszadók 42%-a számára azért is vonzó ez a terület, mert lehetővé teszi, hogy zökkenőmentesen váltsanak karriert a különböző vállalatok között a gazdaság bármely szektorában. Az ágazatba való belépés oka még a külföldi vállalatoknál való elhelyezkedés lehetősége is, illetve sokan említették a munkahelyi biztonságot is.
Viera Kučerová, az ACCA Magyarország, Csehország és Szlovákia régiójának igazgatója elmondta: „A ’Z’ generáció nagyobb felelősségvállalást igényel a vállalatoktól, és magasabb elvárásokkal rendelkezik karrierje tekintetében, mint a korábbiak. Ennek köszönhetően határozottabban érik el kitűzött céljaikat. Közép- és kelet-európai tagjai nagyon magabiztosak: a felmérésben a válaszadók 83%-a mondta azt, hogy a karrierje gyors előrehaladása ambicionálja, 86%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy nagyra értékeli a kihívásokat, a felelős pozíciókat és a jó fizetést.”
A ’Z’ generációt a digitális technika iránti érdeklődés és hozzáértés is jellemzi, amely összekapcsolja szakmai- és magánéletüket. Ez az egyik oka annak, hogy a válaszadók 87%-a úgy gondolja, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodik az új környezethez, és úgy véli, hogy a technológia segítheti a pénzügyi szakembereket, hogy hozzáadott értéket adjanak szakmai tevékenységeikhez.
A fiatalok a vállalatoktól várják, hogy a változások mozgatórugói legyenek
A kutatás megerősítette, hogy a ’Z’ generáció fontosnak tartja a vállalati felelősségvállalást és nem elégedett a jelenlegi helyzettel. A közép- és kelet-európai válaszadók csupán 31%-a helyesli a vállalatok részvételét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amelyet ők maguk is nagyon fontosnak tartanak. A megkérdezettek mindössze 39%-a gondolja úgy, hogy a vállalatok megfelelően gondoskodnak alkalmazottaikról, és csak 30%-uk ért egyet azzal az állítással, miszerint a nagyvállalatok vezetése felelősségteljesen viselkedik és teljesíti azt, ami mellett elkötelezte magát.
A ’Z’ generáció 59%-a úgy véli, hogy a vállalatok felelősségteljes cselekedeteikkel pozitívan befolyásolhatják a társadalmi változásokat. Ezért tagjai azt várják, hogy a vállalatok váljanak ezeknek a változásoknak a mozgatórugóivá.
Viera Kučerová így foglalja össze a felmérés eredményeit: „Most egy olyan változási folyamat elején tartunk, amelyen a fiatal szakemberek segíthetnek a vállalatoknak sikeresen túljutni. A világ most nagyobb elszámoltathatóságot és átláthatóságot követel. Az üzlet mai mantrája egyszerű: minden célcsoport (alkalmazottak, ügyfelek, menedzsment, tulajdonosok, szabályozók stb.) fontos, nemcsak a részvényesek, ahogy ez korábban jellemző volt. Azaz: „érintettek, nem csak részvényesek”.”
