Annak ellenére, hogy több időt töltünk a négy fal között, nem változott sok minden a lakásunkban, talán több muskátli került idén az ablakainkba. Abban viszont mindannyian egyetértünk, hogy a meleg családi fészek átértékelődött, egyszerre vált a munkahelyünkké és edzőtermünkké, sőt már iskolaként, étteremként, vagy moziként is működik. Többfunkciós otthonaink és mi magunk is alkalmazkodunk a sokat emlegetett „új normálishoz”. Lakásunkat a tűztől féltjük a legjobban, de a jelenlegi pandémiás helyzet miatt belátjuk, hogy otthonaink biztonságát is új alapokra kell helyeznünk, számolnunk kell a kiber- és víruskockázatokkal egyaránt. Többek közt ezek derültek ki az Allianz Hungária Zrt. „A jövőről egyszerűen” programja keretében meghirdetett „Az én házam, az én váram” című online, nem reprezentatív felméréséből.
A lakás, amelyben élünk – akár egy többfunkciós svájci bicska –, jó pár hónapja egyszerre otthon, munkahely, konditerem, óvoda, iskola, pékség, étterem, mozi, játszótér, botanikus kert. Ma már teljesen megszokott, hogy a nappaliban nemcsak tévézünk, hanem tornázunk is, és a konyhapulton pedig remekül megfér egymás mellett a laptop meg a kenyérpirító. Tényleg másként tekintünk a lakásunkra tavasz óta, vagy épp ellenkezőleg, nem történt gyökeres változás otthon? Mindezek fényében, vajon milyenek lesznek a jövő otthonai? Milyen károktól féltjük most és milyen veszélyektől kell féltenünk azokat a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ legfrissebb hazai felmérésében az Allianz Hungária Zrt. Lássuk az eredményeket!
Multifunkciós otthon, édes otthon
A felmérésben résztvevők 75 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, 18,2 százalékuk albérletben lakik és 6,8 százalékuk a szüleivel él. A lakhatás körülményeitől függetlenül, ugyanakkor döntő többségük, 77,3 százalékuk vallotta azt, hogy a tavaszi karanténidőszak óta többet tartózkodik otthon, mint az azelőtti időkben. Viszont meglepő módon, a válaszadók több mint fele, 61,4 százaléka szerint nem változott sok minden otthon, azelőtt is és most is jól érzi magát a lakásban. Csupán 29,5 százalékuk böngészi a lakberendezési áruházak oldalait, hogy még komfortosabbá tegye otthonát, ugyanekkora hányaduk figyel oda jobban a rendre. A kitöltők közel 60 százaléka gondolja azt, hogy bár nehéz volt elfogadni, de jobb, ha hozzászokunk: az otthonunk több, új, eddig akár szokatlan funkciónak is megfelel – ez a sokat emlegetett „új normális”.
Az én házam, az én váram. De mitől is védjem?
A több otthon töltött idő nem változtatott lényegesen a kitöltők lakásához, ingóságaihoz fűződő viszonyán: 39,5 százalékuk korábban is megbecsülte, amije van, és folyamatos értékkövetéssel bíró lakásbiztosítást kötött, vagy pedig az új háztartási eszközeire vásárol plusz garanciaéveket. 27,9 százalékuk szeretné lecserélni a bútorokat újakra, vagy átfesteni a falakat. 20,9 százalékuk most az utazásokra, fesztiválozásokra szánt keretet költi az otthona fejlesztésére, így növelve annak értékét. 11,6 százalékuk kezdett most, hogy többet tartózkodik otthon, foglalkozni az otthoni szolgáltatásokkal: nagyobb netcsomagra váltott, vagy átnézte lakásbiztosítási lehetőségeit. Merthogy féltjük otthonainkat: a legtöbben a rövidzárlattól és tűztől tartunk, a kitöltők 45,5 százaléka ettől jobban retteg, mint például a vízkároktól, természeti katasztrófáktól, vagy a betörőktől. További érdekesség, hogy a résztvevők 63,6 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, miszerint a mostani pandémiás helyzetben otthonaink biztonságát is új alapokra kell helyeznünk, azaz ennyien el tudják képzelni, hogy a közeljövőben a lakásbiztosítás kibővüljön kiber- és víruskockázatokkal.
A jövő otthona: fel van adva a lecke a belsőépítészeknek
Multifunkcióssá váló lakásaink bizonyítják, hogy a járványhelyzet teljesen új elvárásokat generált: nagyobb, szeparált terekre, több elkülöníthető helyre van igényünk otthon, így a kitöltők 30,2 százaléka szerint a belsőépítészeknek újra kell gondolniuk a jövő lakásainak kialakítását. Ennél valamivel kevesebben inkább szkeptikusak: 27,9 százalék nem vár markáns változást az otthonok kialakításában. Csupán 23,3 százalék bizakodó, és tartja úgy, hogy az intelligens otthonok elérhetősége és elterjedése sokat lendít majd a háztartások fenntartható működésén és önellátásán. 18,6 százalék értett egyet azzal a pesszimista jövőképpel, miszerint az alkalmazott technológiák, eszközök miatt az ingatlanok értéke jelentősen emelkedni fog, így csak egy szűkebb réteg élhet majd valódi okosotthonokban.
