A két legfontosabb kihívás a hazai televíziós piacon, hogy a reklám- és a terjesztési bevételek is inflációkövető módon emelkedjenek – mutatott rá dr. Tóth Csaba a lapunknak adott interjúban. A MEME közelmúltban újraválasztott elnöke beszélt arról, hogy milyen tervekkel vág neki a következő két évnek és elárulta azt is, hogy mekkora volt tavaly az ágazat bevétele.
- A közelmúltban újabb két évre a MEME elnökévé választottak. Miért döntöttél úgy, hogy ismét elfogadod a megbízást?
- Igaz, hogy két éve töltöm be a MEME elnöki pozícióját, de már előtte sem volt ismeretlen számomra a működése, a struktúrája, a céljai, hiszen az AMC Networks jogi igazgatójaként gyakran én képviseltem a cégünket a szervezet programjain. Nagyon jólesett az az egységes bizalom, ami megnyilvánult a tagok részéről akkor, amikor két éve felkértek az elnöki pozícióra. Igyekeztem élni ezzel a bizalommal, bizonyítani és megszolgálni azt. Most is egyhangú felkérést kaptam a folytatásra, részben ez motivált arra, hogy elvállaljam a feladatot, illetve az is, hogy úgy érzem, sikeres két évet zártunk. Közben persze van egy sor feladat, aminek a megvalósítása folyamatban van, ezeket szeretném sikeresen befejezni, valamint a további céljainkat teljesíteni.
- Mi jelentette a legnagyobb kihívást az elmúlt években a MEME, illetve a hazai televíziós szakma számára?
- Nagyon fontos kérdés a nézői szokások átalakulása, az, hogy itthon és világszerte is a figyelmük egyre inkább megoszlik a televízió és az egyéb audiovizuális platformok között. Ez azt is eredményezte, hogy némileg csökken a televíziózásra fordított idő, és nem vitás, hogy reagálni kell erre a kihívásra. A televíziós szakma számára a legfontosabb cél, hogy a fő bevételi forrásainkat megtartsuk, és akár növelni is tudjuk. Ezért a két legfontosabb kihívás szerintem az, hogy a reklám- és a terjesztési bevételek is legalább inflációkövető módon emelkedjenek az elkövetkező években.
- Hogyan alakult tavaly a hazai televíziós szektorban a hirdetési költés?
- A televíziós reklámpiac a 2022-es 74 milliárd forintról tavaly 81,17 milliárdra nőtt. Ez önmagában nem hangzik rosszul, viszont ha hozzátesszük, hogy ez mindössze 8,5 százalékos bővülésnek felel meg, miközben az infláció mértéke 17 százalék volt tavaly Magyarországon, akkor látszik, hogy reálértékben csökkent a piac.
- Tavaly év végére teljesen telített lett a hazai televíziós reklámpiac, nem volt szabadon értékesíthető reklámidő, amire a tévétársaságok a hirdetések árának emelésével reagáltak. Hogyan kezelte a helyzetet a piac, számíthatunk-e az idén további drágulásra a reklámok kapcsán?
- A televíziós reklámpiac továbbra is bővül nominálisan, és bár most nincs túltelítettség, a hirdetők aktívak, mindenki meg tudja tölteni a reklámszpothelyeket. Úgy gondolom, hogy a tavaly év végi helyzetre konstruktívan reagáltak a televíziók és a sales house-ok is. Bízunk benne, hogy tartós növekedés jön, és minden évben jelentősen, az inflációt meghaladó mértékben növekednek a reklámbevételek. A MEME-nél úgy érzékeljük, hogy a hirdetőknek van pénzük a tévés reklámokra, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy még mindig a televíziós reklám hatékonysága a legnagyobb, a hirdetések végignézésében és a márkaüzenetek fogyasztókban való rögzülésében is hatékonyabb a tévé, mint a digitális platformok.
- Hogyan látod, a következő két évben mi jelenti a legnagyobb kihívást a hazai televíziós szakma számára?
- A nézői figyelemért vívott harcot kell a legfontosabbnak tartani, és ezzel összefüggésben nagyon fontos lesz számunkra, hogy megfelelő mértékben nőnek-e majd a terjesztési és a hirdetési bevételek annak érdekében, hogy még frissebb, izgalmasabb, látványosabb tartalom kerüljön képernyőre. Fontos elmondani azt is, hogy hatalmas mértékben megemelkedtek a gyártási költségeink az utóbbi években nemcsak az infláció, hanem egyéb okok miatt is, és ezt a drágulást messze nem kompenzálja a bevételek növekedése. Teljesen más helyzetben vannak a tévétársaságok, amikor szakemberre van szükségük, mint a más profitrátájú iparágak szereplői, nem biztos, hogy meg tudják engedni magunknak, hogy olyan fizetést kínáljanak, amit talán elvárnak a fiatal tehetségek. Most úgy látjuk, hogy leginkább a műszaki, stúdiós szakemberekből van jelentős hiány.
Kalocsai Zoltán
Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
