Magyarországon évről-évre növekszik az üres álláshelyek száma, ami bizonyos szektorokban már a 2020-as járványhelyzet idején is kritikus szintet ütött meg. Hazánkban a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az elektronikai ipar és az építőipar évek óta küzd munkaerőhiánnyal, amit a pandémia miatt leállásra kényszerült iparágak, mint a turizmus és vendéglátás újbóli fellendülése is tetéz. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon az üres álláshelyek száma 2022 első negyedévében 86.881 volt, és csak a feldolgozóiparból 22.426 munkavállaló hiányzott. Ezek a számok pedig a következő negyedévekre még inkább növekedni látszanak.
„A partnereink első körben belföldön keresnek munkaerőt, ahová lehet, magyarokat vesznek fel. De ez nem mindig lehetséges, és egyre több a betöltetlen állás. A Magyarországon működő cégek azért nyitottak a külföldi munkavállalók alkalmazására, mert a magyarok a hiányszakmákban vagy elfogytak, vagy nem jelentkeznek az adott állásra. A sok betöltetlen munkahely hosszútávon nem az ország érdeke, hiszen, ha a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából is fontos termelő cégek nem tudják teljesíteni a vállalásaikat a munkaerő hiánya miatt, akár tovább is költöztethetik telephelyeiket olyan országba, ahol nagyobb számban állnak rendelkezésre a dolgozók. Így pedig több tízezer magyar munkavállaló munkahelye is megszűnne” – fogalmazta meg Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.
Szinte lehetetlen szabad magyar munkavállalót találni a betanított munkára
Hazánkban folyamatosan zajlanak a külföldi beruházások, ami jelenleg az ország gazdaságának egyik fontos alappillére. Ahhoz azonban, hogy a külföldi vállalatok itt maradjanak és további beruházások jöjjenek, nem elég az alapanyagot és termelőeszközöket biztosítani, munkavállalókra is szükség van. A szakértő szerint a munkára alkalmas magyar állampolgárok állománya gyakorlatilag kimerült, betanított munkára pedig szinte lehetetlen szabad hazai munkavállalót találni, pedig hatalmas lenne rá az igény.
„A magyar társadalom is az elöregedéssel küzd, a fiatalok pedig ma már inkább főiskolára, egyetemre mennek, ezért folyamatos a hiány a szakképzett, fizikai munkavállalókból. A nyugati társadalmakban ez egy abszolút természetes jelenség, a gazdaságot viszont így is fenn kell tartani. Míg 10-20 éve a magyar emberek mentek ki külföldre gyári munkát végezni, most hozzánk jönnek a külföldi munkavállalók. Úgy gondolom ez egy olyan folyamat, ami mindenképpen a hazai gazdaság fejlődését bizonyítja” – fejtette ki Mihályi Magdolna.
Egyre fontosabb a külföldi toborzás
Magyarországra a szomszédos országokból eddig is szép számban érkeztek munkavállalók, a jelenleg fennálló háborús helyzet miatt azonban a HR szolgáltató cégeknek újra kellett gondolniuk a toborzás korábbi gyakorlatát, és más országokból kell pótolniuk a kieső ukrán munkaerőt. A kormány egy 2021-es törvénymódosítása értelmében jelenleg 9 ország munkavállalói érkezhetnek könnyített eljárással Magyarországra a minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül. A hiányszakmákban keletkező űrt tehát vietnámi, mongol, fülöp-szigeteki, montenegrói, fehér-oroszországi, indonéz, kazah, észak-macedón, és bosznia-hercegovinai munkavállalókkal tölthetik be a hazánkban működő vállalatok.
„A toborzás nem csak a munkavállalók beutaztatásáról szól. A folyamat komoly eljárások sorozata, amiket állandó ellenőrzés kísér, a tartózkodási engedélyek beszerzése, a beutaztatás után pedig a munkavállalók elszállásolása, beillesztésük segítése az új munkakörnyezetbe, és az ittlétük során történő folyamatos audit is a munkaerő-kölcsönző cég feladata. Akik meghozzák azt az áldozatot, hogy egy jobb munkáért családjukat hátrahagyva évekre eljöjjenek hazájukból, azoknak személyes érdekük, hogy a munkájukat a lehető legjobban végezzék és hogy beilleszkedjenek a befogadó ország társadalmába” – árulta el Mihályi Magdolna.
A szigorú jogi keretek között zajló toborzás szoríthatja ki a hazánkban feketén dolgoztatott külföldi munkaerőt
A HR szolgáltatón keresztül kölcsönzött külföldi munkaerőt sajnos tévesen még ma is sokszor összekeverik az illegálisan érkezett, feketén dolgoztatott emberekkel, pedig a minősített munkaerő-kölcsönző cégek éppen ezt a gyakorlatot hivatottak kiküszöbölni. A külföldi munkavállalók rendkívül szigorú ellenőrzésen mennek keresztül, mielőtt hazánkba érkeznek. Kiutazási engedéllyel és erkölcsi bizonyítvánnyal is rendelkezniük kell ahhoz, hogy a saját országukon kívül vállaljanak munkát. Ezen kívül a foglalkoztatókat is szigorúan felügyelik nemzetközi és állami szervezetek egyaránt, és nagyon fontos, hogy kizárólag a minősített munkaerő-kölcsönző cégek hozhatnak kölcsönzés céljából munkavállalókat Magyarországra.
Tévhit, hogy a külföldi munkaerő alacsonyabb bérért dolgozik
A hazánkban működő foglalkoztatóknál nem a nemzetiségi hovatartozás szabja meg, hogy ki milyen bért kap. A fizetést a Munka Törvénykönyve megfelelően meghatározott ekvivalencia szabályai szerint és az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál éppen érvényben lévő bértábla alapján, a munkakörhöz kötötten kapják a bérüket a munkavállalók.
A magyar dolgozók is profitálnak a külföldi munkaerő hozzáadott értékéből
Ahhoz, hogy egy vállalat külföldi munkaerőt alkalmazhasson, fejlett irányelvekkel, transzparens működéssel és tiszta jogi háttérrel kell rendelkeznie. Emellett kell, hogy legyen egy kidolgozott stratégiája a külföldi kollégák fogadására és integrálására, aminek feltétele egy szakképzet HR csapat. Ezek pedig mind olyan dolgok a cégeknél, amiből a magyar munkavállalók is profitálnak, hisz egy jól termelő, dinamikusan fejlődő vállalat a biztos megélhetés mellett extra juttatásokat és olyan hozzáadott értéket tud nyújtani, ami az anyagiakon túl az ott dolgozók lelki, mentális és fizikai jólétét is eredményezi.
„Az általunk toborzott filippínó munkaerő elsődleges hozzáadott értéke, hogy ahol őket is alkalmazzák, ott növekszik a cég teljesítménye, prosperálhat a vállalat tovább, hisz tudja teljesíteni a rendelési állományát. Így mindenkinek megmarad a munkahelye – a magyaroknak és a külföldieknek is. Emellett, ha nő a nemzetközi dolgozók száma, az adott vállalatnál dolgozó emberek nyelvtudása is fejlődik, és a filippínók esetében ez különösen igaz, hiszen velük angolul lehet kommunikálni” – érvelt Mihályi Magdolna a külföldi munkaerő mellett.
