A mai fiatalok több mint felének már 14 éves kora előtt önálló számítógépe volt, így manapság egy laptopvásárlással kiegészített iskolakezdés akár százezres költséget is jelenthet – derült ki az Euronics felméréséből. Míg jegyzetelni a legtöbben még mindig papírra szeretünk, felnőtt korunkra igazi „kütyühalmozókká” válunk.
A többség azt vallja, hogy egyetemista vagy főiskolás korában, de 5-ből 1 embernek már általános iskolában vagy gimnáziumban megvolt az első (gépe). A technológia rohamos fejlődésének köszönhetően a trend az, hogy a mai fiatalok legtöbben 14 éves koruk előtt kapták meg első laptopjukat vagy tabletjüket, a 40 felettiek viszont csak egyetemista, illetve főiskolás korukban jutottak hozzá az első ilyen készülékükhöz.
Minél fiatalabb tehát valaki, manapság annál korábban kezdi a digitális életet: az Euronics felmérése szerint a 20-29 évesek több, mint felének már általános iskolában volt saját laptopja. Ez ráadásul jelentős többletköltséget is jelenthet a családoknak, a felmérésben részvevők 40%-a szerint már egy általános iskolai évkezdés is százezres költséggel járhat, hiszen laptopra már ilyen korban is szükség van.
A témában a generációs eltérések mellett jelentős nemek közti különbség is megfigyelhető. Míg a férfiaknak a harmada, addig a nőknek csupán 8%-a kapott általános iskolában saját gépet. Ezzel szemben, vagy ezzel párhuzamosan pedig egyetem alatt a nők 63%-a vásárolt vagy kapott saját laptopot. Országosan ez a minta a következőképpen alakul: Győr-Moson-Sopron megyében az általános iskolában, Vas megyében a gimnáziumban, míg Komárom-Esztergom, illetve Bács-Kiskun megyében az egyetem alatt használnak először saját gépet a fiatalok.
A digitális tudásé a jövő, de mikor kezdjük?
A válaszadók több mint 40%-a szerint a gyerekeket minél hamarabb, akár már óvodás korukban meg kellene tanítani a digitális eszközök használatára. Ez összhangban van az áruházlánc tavalyi felmérésének eredményével, miszerint minden harmadik magyar már akár 7 éves kortól saját digitális eszközöket adna a gyerekek kezébe.
Más a helyzet azonban az iskolai digitalizációval kapcsolatban. A válaszadók kétharmada kifejezetten ellenzi, hogy már alsó tagozatban is olyan házi feladatot kapjanak a gyerekek, amikhez számítógép használata szükséges, és csupán ötödük gondolja úgy, hogy a jövőben egyre kevesebb tanárra lesz szükség a digitalizáció miatt.
Számítógépek uralják az életünket, vagy mégsem?
A kitöltők közel háromnegyedének egy vagy két laptopja, tabletje vagy asztali gépe van otthon, ám majdnem minden 10. válaszadónál több mint négy ilyen készülék is hever valahol a lakásban.
Elenyésző, csupán 2% azoknak a száma, akiknek egyetlen számítógépe vagy tabletje sincs. A „legkészülékfüggőbbek” a Zala megyeiek, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Somogy megyében viszont többnyire maximum egy számítógépet tartanak otthon. A felmérés rámutatott, hogy tanulmányaikhoz vagy munkájuk során a kitöltők kétharmada használ rendszeresen számítógépet vagy laptopot, egyharmaduknak viszont egyáltalán nincs rá szüksége. Saját bevallásuk szerint Csongrád megyében és Budapesten használnak a legtöbben laptopot munkához vagy tanuláshoz, és Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Somogy megyében tudják a leginkább nélkülözni azt.
Papír vs online
Meglepő vagy sem, a magyaroknak csak közel 15%-a gondolja azt, hogy a nyomtatott könyvek kora lejárt, annak ellenére, hogy 10-ből 4 ember azt vallja, hogy az elmúlt egy évben nem sűrűn volt nyomtatott könyv a kezében. A papírra jegyzetelés azonban még tartja magát, egyelőre többen (56%) szeretnek papírra írni, mint gépelni (44%).
Az Euronics Műszaki Áruházlánc felméréséből továbbá az is kiderült, hogy a magyarok egyharmada szerint felesleges volt az iskolában olyan tantárgyakat tanulni, amik nem érdekelték a diákokat, hiszen ma már bármilyen információt meg lehet találni az interneten.
