Mind az energiahatékonyság, mind a fenntarthatóság témájában előrelátóak a magyarok, és tudatosan készülnek arra, hogy az idei fűtésszezonban többet spóroljanak, csökkentsék a fogyasztásukat, és így a költségeiket is – derül ki az IKEA kutatásából. Ugyan az átlag a 18 fokos hőmérsékletnél jelentősen magasabbat tartana ideálisnak, a legtöbben mégis lejjebb tekerik majd a termosztátot, és takarékos termékek beszerzésével teszik melegebbé és komfortosabbá az otthonaikat.
A megkérdezett magyarok mindössze 13,3%-a mondta azt, hogy nem tervezi az idei őszi-téli szezonban háztartási intézkedésekkel csökkenteni a költségeit. A legtöbben azonban (47,7%) lejjebb fogják tekerni a fűtést a helyiségekben, amikor munkába mennek, vagy ha éppen nem használják a szobát, 43,6% akkor is csökkenti az otthoni hőmérsékletet, amikor a lakásban tartózkodik, 33% pedig csak kiválasztott helyiségeket fog fűteni. A legtöbben (27,1%) a 22 Celsius-fokos hőmérsékletet tartják ideálisnak, és csak 1,5% gondolja úgy, hogy a 19 foknál alacsonyabb belső hőmérséklet lenne a tökéletes, ellenben 3,1% 25 fokos vagy magasabb belső hőmérséklet mellett érzi a komfortosan magát. A megkérdezettek 11,9%-a azonban jelentősen, 58,2%-a pedig 1-2 fokkal fogja lentebb tekerni a termosztátot az idei télen.
Hogy a komfortérzetük a hűvösebb szobában is megmaradjon, 13,7% tervez meleg takarókat, plédeket vásárolni, 7,3% vásárol szőnyegeket, 6,5% pedig melegebb függönyök vásárlásával fog javítani a nyílászárók hőtartó képességén. Ezek a termékek egyébként valóban segíthetnek növelni a komfortérzetet: az alacsonyabb hőmérséklet például mozgás közben nem annyira zavaró, mint amikor filmnézés közben a kanapén ülünk. Ilyenkor segíthet egy vastag, puha takaró, ha pedig egy kellemes, meleg színben választjuk ki, attól még melengetőbbnek érezhetjük a szoba atmoszféráját. Az ablakokon sem feltétlenül csak a sötét, nehéz függönyök segítik a szigetelést – a HOPPVALS energiatakarékos cellás redőnyöket például a méhkaptárakban található méhsejtes prizmás viasz ihlette. Ezek olyan szigetelőréteget hoznak létre, amely akár 20%-kal is csökkentheti a fűtési költségeket, csökkenti az általános fényszintet, és biztosítja a magánélet zavartalanságát, miközben nem zárja ki teljesen a napfényt, így annak fűtőerejét sem.
Egyre tudatosabbak a fogyasztók az áram- és a vízhasználat terén is: a megkérdezettek 28,1%-a mondta, hogy ezentúl a kádfürdő helyett a zuhanyt választja majd, 38,8% rövidebb ideig tervez majd a zuhany alatt állni, 6,9% százalék pedig energiatakarékos csaptelepekkel tervezi még tovább csökkenteni a vízfogyasztását. Ez egy keverőcsapra szerelhető porlasztóval például pár ezer forintból és néhány mozdulattal elérhető. Ennél is többen, minden ötödik megkérdezett (21,9%) tervezi energiatakarékos izzók beszerelését – a villanykörtékre akkor is érdemes lehet ránézni otthon, ha korábban már lecseréltük azokat, mert a korszerű izzók élettartama körülbelül 25 000 óra, és 35%-kal energiatakarékosabbak, mint a korábbi LED izzók.
Ezek a beruházások azért is lehetnek hasznosak, mert a magyarok jobban ragaszkodnak az otthoni kényelmükhöz, mint bármi máshoz: 28,1%-a érzi úgy, hogy ha muszáj, inkább az otthoni komfortérzetet (lakáshőmérséklet, vízfogyasztás) korlátozná, míg több mint kétszer annyian, 71,9% inkább az egyéb kiadásokat (nyaralás, kultúra, ruhavásárlás) fognák vissza. Itt azonban jelentős eltérés van az életkor alapján: a 18-26 év közötti korosztály közül kevesebben, 57,1% spórolna ugyanis inkább az egyéb kiadásokon, míg legmagasabb arányban a megkérdezettek legidősebb csoportja, az 54-65 év közöttiek mondták, hogy ha kell, inkább a szórakozáson és egyéb költségeken spórolnak – nekik 78,1%-uk húzna itt a nadrágszíjon.
Hasonló minta figyelhető meg a kevesebb fogyasztás vagy az olcsóbb termékek választása kérdésében: a magyarok 66,2%-a inkább kevesebbet fogyasztana, és jobban figyelne a pazarlás elkerülésére, míg 33,8%-uk inkább olcsóbb termékeket keresne, ha spórolásra van szükség. Ezen a téren az idősek valamivel tudatosabbnak tűnnek: míg legkisebb arányban (52%) a 18-26 év közöttiek választották a kevesebb fogyasztást az olcsóbb termékek helyett, az 54-65 év közöttiek 72,1%-a mondta azt, hogy inkább kevesebbet vásárol, de nem keres olcsóbb termékeket.
A kutatás eredményei alapján úgy tűnik, a magyarok tudatosan készülnek rá, hogy otthonaikat energiahatékonyabban működtessék, és keresik azokat a megoldásokat, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot és a kényelmi szintjük megőrzését is.
