Apa-fia páros indította el az óvodás korban elkezdhető képzéseket, melynek alapja az algoritmikus gondolkodás elsajátítása. Az iskolai oktatáshoz képest itt a kreatív próbálkozáson, a megoldási utak keresésén, a képességek fejlesztésén és a gyakorlaton van a hangsúly. Ahogy a Maker’s Lab név is sugallja, a kiscsoportok mindig alkotnak valamit, és csak az ehhez szükséges elméletet tanulják meg. A kicsiket – már 5 éves kortól – a vizuális, blokkalapú programozással ismertetik meg tabletek használatával, amihez nem szükséges semmilyen előzetes tudás.
Ha a gyermek a későbbiekben nem is az IT területén találja meg élete hivatását, akkor is olyan élethosszig kamatozó képességekre tehet szert, mint az analitikus, logikai gondolkodás, a problémamegoldó szemlélet, az önállóság, a csapatmunka és a hatékony kommunikáció. Mindezt az életkorának megfelelő szinten, élménydús, játékos keretek között.
„A gyerekek a közoktatásban többnyire azzal találkoznak, hogy miután leadta a tanár a tananyagot, írásbeli vagy szóbeli számonkérés következik, amelynek során a kérdésekre sok esetben egyetlen helyes választ fogadnak el. Ez rövid idő alatt a kedvüket szegi, félnek a kudarctól, nem motiváltak arra, hogy önállóan gondolkozzanak. Mi a programozás segítségével megmutatjuk nekik, hogyan kell valamit elkészíteni, majd ezt követően rájuk bízzuk, hogy ők is tegyék meg. Az, hogy ehhez milyen utat választanak és abból milyen végeredmény születik, csak rajtuk áll. Ezáltal rengeteg jó megoldás létezhet, amiből azt érzékelik, hogy kísérletezni, új utakon gondolkodni jó és érdemes”, avatott be Géczi Márton, a Maker’s Lab alapítója, aki édesapjával, Géczi Attilával közösen vezeti az újító programozóiskolát.
Hard skill vagy soft skill?
Az iskolarendszerben a hard skillekre helyeződik a hangsúly, a tárgyi tudás bővítése zajlik gőzerővel, számos olyan információval, metódussal ismertetnek meg bennünket, amelyekre talán soha többet nem lesz szükségünk. Ezzel szemben a soft skillek azok, amelyeknek meghatározó szerepük van életünk minden területén. Ezek a faktorok ugyanis magukban foglalják egyebek mellett a csapatban való együttműködést, a kommunikációs készséget, a szervezőképességet, a rugalmas alkalmazkodást, a mobilitást, az érzelmi intelligenciát, a motiválhatóságot és a kreativitást.
„A Maker’s Lab egy programozóiskola gyerekeknek, ahol igazi tudást adunk és a 21. század képességeit fejlesztjük. Korcsoportok szerint több részre osztottuk a tanfolyamainkat. A legkisebbeket, 5 éves kortól a blokkalapú programozás alapjaival ismertetjük meg, amelyhez a könnyebb eszközhasználat érdekében tableteket alkalmazunk. Az ezt követő szinteken elsajátíthatják a digitális írástudást, betekintést nyerhetnek a játéktervezés, a grafikai dizájn, a legnépszerűbb programnyelvek, illetve a webfejlesztés világába is”, fejtette ki a szakember, aki azt is elárulta, hogy akármerre is sodorja a későbbiekben az élet ezeket a gyerekeket, az itt megszerzett készségekkel bármilyen területen meg fogják állni a helyüket.
Fogalmunk sincs, milyen munkakörök lesznek 20 év múlva
A technológiák elképesztő mértékű fejlődésének köszönhetően megjósolhatatlan, hogy milyen hivatások közül választhatnak majd gyermekeink 20-30 év múlva. Valószínűleg számos olyan szakma is színesíti majd a palettát, amiről ma még elképzelésünk sincs. Ami viszont biztosra mondható, hogy az informatika területei, mint például a programozás, adatelemzés, szoftver- és alkalmazásfejlesztés, e-kereskedelem és a közösségi média nemhogy veszíteni nem fog fényéből, de újabb és újabb perspektívákat nyit majd meg az előttünk álló évtizedekben. Ezzel együtt jelentősen meg fog nőni a kereslet az ezen a területen járatos szakemberek iránt.
„Hatalmas szükség van arra, hogy elkezdjünk befektetni a gyermekek algoritmikus és programozási készségeibe. Jobb, ha felkészülünk rá, hogy az algoritmikus gondolkodás és programozás hatással lesz a mindennapi tevékenységeinkre. Azáltal, hogy erre már fiatal korban felkészülnek a gyerekek, mérhetetlen előnyre tesznek szert azon kortársaikkal szemben, akik erre nem fordítanak figyelmet”, emelte ki a Maker’s Lab szakmai vezetője.
Azt is elmondta, hogy bár az algoritmikus gondolkodás kifejezés elsőre ijesztően hathat, nem kell bonyolult dolgokra gondolni, hiszen ezt a képességet a lehető legáltalánosabb módokon, például társasjátékokkal is be lehet vezetni.
„Az tapasztaljuk, hogy a gyerekek számára ez nem kényszerű tanulás, hanem egy olyan játék, amit nagyon élveznek, és a korán megkezdett befektetés mindenképpen megtérül. Ahogy egy Amerikában végzett kutatás is mutatja, az algoritmikusan gondolkodó gyerekek 16%-kal magasabb kognitív képességekkel rendelkeznek, és 75%-kal magasabb logikai és absztrakt eredményeket érnek el, mint társaik”, mutatott rá a Maker’s Lab alapítója, aki csapatával online és budapesti, valamint Pest megyei helyszíneken személyes formában is az általuk továbbképzett informatika tanárokkal és programozókkal fejlesztett játékos feladatokkal várja a módszer iránt érdeklődőket.