Mezei felhasználóként ugyan még nem érzékeljük, de a háttérfolyamatok révén a jövő internete már most része a mindennapjainknak – derült ki Országh Örs, a Blockchain Competence Center ügyvezetőjével készült interjúból a Logiscool Exclusive legújabb adásában.
A blockchain kifejezéssel az átlagember többnyire még csak a bitcoinhoz hasonló kriptovaluták és az adattudomány témaköre kapcsán találkozik, a technológia azonban jóval több ennél. Országh Örs, a Blockchain Competence Center ügyvezető- és az InterTicket innovációs igazgatója kiemelte, hogy a blockchain technológia két legfontosabb tulajdonsága, a transzparencia és a decentralizáltság révén az információk jóval könnyebben és biztonságosabban kezelhetőek, ezt pedig egyre több piaci és állami szereplő ismeri fel. Ha például ma valaki Magyarországon az első jogosítványát szeretné megszerezni, akkor az ahhoz szükséges feltételeket és vizsgaeredményeket egy blockchain alapú rendszer gyűjti össze, majd, amikor minden feltétel teljesült, akkor a rendszer automatikusan el is indítja a jogosítvány kiállításának a folyamatát.
De Országh példaként említette a saját cégét, a Jegy.hu-ról ismert InterTicketet is, amelynek a jegy- és jogosultságkezelő platformjának a fejlesztése egyenesen vezetett a blockchain technológia kutatásához. „Előfordult, hogy egy vásárló a színházjegyét huszonegy további személynek adta el a másodlagos jegypiacon, így ennyi ember szeretett volna egyszerre leülni ugyanarra a székre az előadás napján. Az ehhez hasonló problémákat az okozza, hogy amikor egy online vásárolt jegyet vagy bármilyen más dokumentumot elküldünk e-mailben, akkor tulajdonképpen csak egy másolatot adunk át róla, amely tetszőleges számban tovább sokszorosítható. Ha azonban a jegyekhez egy digitális tokent is mellékelünk, amelynek az egyediségét blockchain technológiával biztosítjuk, akkor az ilyen jellegű visszaélések elkerülhetők” – emelte ki a szakember.
Országh éppen ezért hangsúlyozza, hogy a blockchain nem csupán egy „sokadik rendszerfrissítés”, hanem egy alapjaiban új filozófia is azzal kapcsolatban, ahogyan az adatainkhoz viszonyulunk. Példaként a Hálózat csapdájában című film alaphelyzetét hozza: a Sandra Bullock által játszott főhősnő összes adatát kitörlik a központi rendszerekből, így lényegében eltüntetve őt. Egy blockchain alapú ún. Self-sovereign Identity (SSI) esetében ez lényegében lehetetlen lenne, hiszen az adatokat nem egy helyen tárolják, illetve a már kibocsátott identitás felett maga az ügyfél gyakorolja a jogokat, és ez összességében komoly biztonságot ad az átlagembernek. A kriptovaluták is részben a decentralizáltságnak köszönhetik a máig tartó sikerüket, amelyek Országh szerint hosszútávon is velünk maradnak, és már láthatók annak a jelei is, hogy a CDBC (Central Bank Digital Curreny), azaz a digitális valuták a mindennapjaink részei lesznek. A befektetésre szánt pénzének egy kisebb részét maga is kriptovalutákban tartja, jóllehet fizetésre nem használja, és egyelőre óvatosságra inti a felhasználókat ezzel kapcsolatban.
Bár Országh szerint a blockchain útkeresése során voltak valódi zsákutcák, mint például a közösségi finanszírozás egy formája, az ICO (initial coin offering), a technológia egyre inkább része lesz az életünknek. A pandémia és a gazdasági válság ráadásul minden negatív hatása mellett felgyorsította a digitalizációval kapcsolatos fejlesztéseket és azok széleskörű elfogadását. Így Országh szerint hamarosan megjelenhetnek azok az innovációk is, amelyeket már a mezei felhasználók is jobban látnak a mindennapjaik során.
A gyerekeknek programozást és digitális írástudás más területeit (köztük adattudományt is) oktató Logiscool teljes interjúja Országh Örssel megtekinthető itt.
