A budapesti új építésű lakások iránt továbbra is élénk az érdeklődés, bár a tavaszi hónapokhoz képest enyhe lassulás látszik – derül ki az ELTINGA legfrissebb, 2025 harmadik negyedévére vonatkozó lakáspiaci jelentéséből. A Duna House kapcsolódó elemzése szerint a kereslet még mindig erős, miközben a kínálat is fokozatosan bővül, ami középtávon stabilizálhatja a piacot.
A harmadik negyedévben 2 224 új lakás talált vevőre Budapesten, ami 6 százalékkal kevesebb, mint tavasszal, de továbbra is jóval az elmúlt évek átlaga felett van. Az elmúlt tizenkét hónapban összesen 9 611 új építésű otthon kelt el, ami az elmúlt tíz év legmagasabb éves száma volt.
A szabad lakások száma jelenleg körülbelül 7 500, ami 14 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt, 2024 harmadik negyedévében, amikor alig haladta meg a 6 200 darabot. A mostani kínálati szint ugyanakkor lényegében megegyezik az előző, 2025 második negyedévben mért adattal, így a piac a tavaszi rekordbővülés után stabilizálódni látszik.
A kínálatbővülését elsősorban az új értékesítési ütemek és korábban szüneteltetett fejlesztések újraindulása magyarázza. 2025 harmadik negyedévében körülbelül 2 000 új lakás értékesítése indult el, míg az előző negyedévben még több mint 4 000 új lakás került piacra. A projektadatbázis mérete így 25 693 lakásra és 357 fejlesztésre bővült, ami 2 százalékkal több, mint három hónappal korábban, és mintegy 30 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
A kínálat földrajzilag is kiegyensúlyozottabb lett: míg korábban a belső-pesti kerületek domináltak, mostanra Külső-Pesten és a XI. kerületben is több nagy projekt indult.
„Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára elérte az 1,77 millió forintot, ami 1 százalékos emelkedés negyedéves szinten és 15,5 százalékos éves drágulásnak felel meg. Az árnövekedés tehát jóval mérsékeltebb az év első felében mértnél. Az átlagos lakásár most 128,2 millió forint, ami kis mértékben, 3 millióval alacsonyabb az előző negyedévinél. Ennek oka, hogy a piacon most több kisebb alapterületű, így kedvezőbb árú lakás szerepel” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
A fejlesztők óvatosan reagáltak a változásokra: a lakások 60 százalékánál nem módosult az ár, és ezúttal enyhe többségben voltak az árengedmények. Ezek többsége pármilliós mértékű korrekció volt, a nagyobb, tízmilliós csökkentések inkább ritkák.
Kerületi különbségek és vásárlói igények
Továbbra is a kétszobás lakások a legkeresettebbek, ezek adják az eladások 45 százalékát. A garzonok iránti érdeklődés visszaesett, a háromszobás lakásoké viszont nőtt. Területileg Külső-Pesten volt a legnagyobb elmozdulás, ahol az eladások aránya 35 százalékra emelkedett. Ezt főként a rozsdaövezeti, 5 százalékos áfával értékesíthető fejlesztések húzták.
Egy év távlatában: újra növekedési pályán
2024 harmadik negyedévében a piac még visszafogottabb volt: az átlagos négyzetméterár 1,53 millió forint, a szabad lakások száma pedig 6 200 körül mozgott. A mostani adatok így egyértelmű növekedést mutatnak mind az árakban, mind a kínálatban.
Az árazási gyakorlat is kiegyensúlyozottabbá vált: míg egy éve a fejlesztők 37 százaléka módosított árakat, addig idén már kisebb arányban, de tudatosabban igazítanak a piaci környezethez.
Új irány a külső kerületekben
Az Otthon Start Program (OSP) hatása a fővárosi újlakás-piacon egyelőre korlátozott: jelenleg a kínálat 14-23 százaléka felel meg a támogatás feltételeinek. A program által érintett projektek főként Külső-Pesten találhatók, viszont ott már most érzékelhető a keresletbővülés.
„A kormányzati lakástámogatások, köztük az OSP, új lendületet adhatnak a nagyobb, lakónegyed jellegű fejlesztéseknek, amelyek középtávon növelik a kínálatot, miközben a támogatott vásárlói rétegek megjelenése tartós keresletet biztosíthat” – tette hozzá Szegő Péter, aki szerint mindez egy kiegyensúlyozottabb, fenntarthatóbb növekedési pályát vetít előre a fővárosi új építésű lakások piacán.
