A fiatal generációk nem ledönteni akarják a szabályokat, hanem új jelentést adni nekik. Erről szólt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet az idén 25 éves Virgo szervezett az innováció, a munkahelyi kultúra és a márkák jövője témájában. A moderátor Tőrös Balázs „Bazska” három résztvevővel, az influenszer, élsportoló, szerző Trunk Tamással, a Burger King, a Bellozzo és a Popeyes márkák mögött álló Fusion technológiai vezetőjével, Kübler Dániellel és a Virgo szenior tanácsadójával, Balla Adriánnal beszélgetett, akik különböző szempontokból, média, márka és tanácsadás oldaláról próbálták megérteni a Z és Alfa generációt. Azokat, akik már nem a jövőt, hanem a jelent jelentik a munkahelyeken és a piacokon is.
„Ma egy nap alatt tízszer több információ ér minket, mint 2010-ben” – kezdte Trunk Tamás. „Ez nemcsak a figyelmünket formálja át, hanem azt is, ahogyan döntünk.” A fiatalok nem lineárisan tanulnak, hanem mintázatokban gondolkodnak. Nem várják, hogy valaki elmagyarázza, mi hogyan működik: rákeresnek, kipróbálják, és mennek tovább. Ez a gyorsaság azonban nem felületesség, inkább természetes alkalmazkodás egy olyan világhoz, ahol az ingerek versenyeznek a figyelemért.
Trunk szerint a technológia önmagában már nem elég: „Az innováció ma alap, de nem cél. Nem technológiát keresnek, hanem értelmet. Azt akarják tudni, miért csinálunk valamit.” A fiatal generáció számára a hitelesség nem marketing fogalom, hanem alapvetés. Ebben a világban a márkák, a munkahelyek és a vezetők is új próbának vannak kitéve: az üres szlogenek, a sablonos kampányok és a kényszeredett modernkedés pillanatok alatt lelepleződnek, ez a korosztály azonnal érzi, ha valami „róluk szól, nem pedig nekik”. Aki ebben a tempóban nem tud valós választ adni, az egyszerűen lemarad.
Megváltozott prioritások
A Z és Alfa generáció nem dolgozni nem akar, csak a prioritásaik és a motivációjuk változott. „Sokszor mondják rájuk, hogy nem lojálisak, de ez nem igaz” – mondta Balla Adrián, a Virgo szenior tanácsadója. „A lojalitásuk feltétele az átláthatóság. Ha látják, merre tartanak, és kapnak visszajelzést, elképesztő teljesítményt nyújtanak. De nem hisznek abban, hogy a túlóra a bizonyíték arra, hogy valaki értékes.”
A kutatások is ezt támasztják alá: a 25 év alattiak közel 60 százaléka nem szeretne klasszikus vezető lenni. Inkább projektalapú csapatokban, lapos struktúrákban gondolkodnak, ahol nem a rang, hanem a felelősség a motiváció. „A korábbi generációk dolgozni mentek és kész. A mostaniak értelmet keresnek a munkában és ha nem találják, továbblépnek. Nem lusták, csak nem hajlandók belefáradni abba, amihez nem tudnak kapcsolódni.”
Márkák, amikhez tartozni lehet
A fogyasztói világban ugyanez a dinamika zajlik. Kübler Dániel, a Fusion technológiai vezetője szerint ma egyetlen márka sem engedheti meg magának, hogy pusztán terméket áruljon. „Egy hamburger önmagában ma már kevés. Az élményt veszik meg: azt, hogy ott lehessenek, ahol történik valami, és hogy ők is részesei legyenek.” A Burger King hűségprogramjában például váratlanul született közösség: a fiatalok ahelyett, hogy beváltották volna a pontjaikat, versenyezni kezdtek, hogy kinek van több „koronája”. „Ezt nem mi találtuk ki, de éppen ettől lett igazán hiteles.” Ez a hozzáállás is jól mutatja, hogy ez a generáció már nem csak követni, hanem alakítani akarja a világot, legyen szó munkáról, zenéről vagy márkákról.
Trunk Tamás hozzátette: „A hitelesség lett a legdrágább valuta. Az influenszerek világa is átalakulóban van: már nem a tökéletesség, hanem az esendőség a vonzó. Aki őszinte, az maradandó.”
Mentális egészség, vagy új típusú nyomás?
A beszélgetés során előkerült az a kérdés is, hogy vajon ez a hozzáállás levezethető-e a nagyobb tudatosságra, avagy hogy tényleg jobban figyel-e a fiatal generáció a mentális egészségére, mint az idősebbek? A válasz pedig itt sem fekete-fehér. „A munkát ugyan leteszik tervezett időben, de utána az önfejlesztésben, a social mediában ugyanúgy tovább hajtják magukat” – mondta Kübler Dániel.
„A régi rendszerben a főnök mondta meg, mit kell csinálni. Ma az algoritmus” – jegyezte meg Trunk Tamás. „Ez ugyanúgy teher, csak láthatatlanabb.” Balla Adrián szerint a feladat most az, hogy visszataláljunk a valódi egyensúlyhoz. „A digitalizációval nincs baj, ha nem felejtjük el, hogy mögötte emberek vannak.”
A tudás és a bátorság új egyensúlya
A beszélgetés végére világossá vált: a Z és Alfa generáció nem tünet, hanem lehetőség. Nem ellenségei a hagyományos gondolkodásnak, hanem annak következő fejezete. A változást nem ők hozzák el, mi magunk teremtjük meg velük közösen. És hogy mit tanulhatunk egymástól? „A proaktivitást, a becsületet az idősebb generációtól, azt pedig, hogy kérni nem gyengeség, hibázni nem bukás, és nem tudni valamit nem szégyen, a fiatalabbtól” – mondta Balla Adrián. Kübler Dániel úgy fogalmazott: „A fiatalok legnagyobb erénye, hogy nem tudják, mennyire nem tudják. És ez felszabadító. Mert nem félnek belevágni. Bármiről legyen is szó.” Trunk ehhez csak annyit tett hozzá: „A jövő azoké, akik nemcsak hallani, hanem érteni is akarják egymást.”
