A Business Lounge június 18-ai adásában a médiacégek kerültek a középpontba. Egyrészt azért, mert a Marketing&Média TOP50 legbefolyásosabb médiavezető listáját elemezték Simon Krisztián főszerkesztő segítségével, másrészt Huszics György, a Carbon Crane társalapító-ügyvezetője a digitalizáció környezeti terhelését vitatta meg a műsorvezetőkkel.
Idén is elkészült a Marketing&Média TOP50 legbefolyásosabb médiavezető listája, és változás történt az első helyen, hiszen azt Vaszily Miklós, a TV2 csoport vezérigazgatója szerezte meg. Simon Krisztián főszerkesztő szerint ez azért újdonság, mert 2008 óta nagyjából ugyanaz a körülbelül három ember volt, aki az első lett a rangsorban, Vaszily eddig csupán egyszer, akkor is megosztva szerezte meg a vezető helyet.
A szempontrendszerben az egyik legfontosabb, hogy ki mekkora árbevételű, forgalmú céget irányít, a második, hogy “mekkora a befolyása a piacon, nyilván ez a kettő összefüggésben van”. A harmadik lényeges szempont pedig az, hogy az előző évhez képest hogyan változott a szakember pozíciója. Ezek alapján a korábbi évek mérlegbeszámolóit, eredményeit vizsgálva 27 fős szerkesztőbizottság készíti el a TOP50-es listát. A listán szereplő vállalatokról a főszerkesztő elmondta, hogy az élen televízióhoz köthető sales house-ok, televíziók és ma már médiacégekként működő print kiadók találhatóak. Utóbbira jó példa a rangsorban évek óta szereplő Centrál Médiacsoport, új belépő viszont a Ringier, ez is azt mutatja, hogy bár a digitális láb mindenhol erősödik, továbbra is profitábilisak azok a cégek, melyek bázisát a nyomtatott sajtótermékek alkotják.
Arról is szó esett, hogy az idei listában a programigazgatók előkelő helyeken végeztek, ellentétben a főszerkesztőkkel, akik közül sokan lemaradtak. „Régen több volt a tartalomért felelős szakember a rangsorban, ellentétben a kétezres évek végével. Ez eltolódott, sokkal inkább az üzletért felelős vezetők vannak jelen.”
Az adás második felében a digitális tevékenységek környezetre gyakorolt hatása volt a fókusz, Huszics György, a Carbon Crane társalapító-ügyvezetője megszólalásával, akiknek munkája pontosan ezekkel a következményekkel foglalkozik. Az ügyintézés (például bankolás, bevásárlás) digitális térbe való kerülése egyrészt pozitív hatással járt, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsájtása ezeken a területeken csökkent, “viszont ez csak az első fázis volt”.
A második fázisban érdemes megvizsgálni, hogy magának a digitalizációnak a karbonlábnyomát, energiaigényét lehet-e csökkenteni. “Azt látjuk, hogy ez nem egyszerű”, fontosabb volt maga a fejlődés, mint a következmény, valamint kialakultak olyan dolgok is ebben az ökoszisztémában, amelyek offline sosem léteztek - ilyen a mesterséges intelligencia. “A szakértők szerint 2025 végére az adatközpontok energiaigényének 49-50%-át önmagában az MI fogja elvinni” - mondja Huszics.
Hozzáteszi, hogy 2019-ben a globális karbonkibocsájtás 4%-át adta a digitális, ami akkor a légiközlekedéssel volt egyenlő nagyságú. A szakember rátért a weboldalakkal foglalkozó Carbon Crane munkájára is: úgy látják, hogy a magyar weboldalak energiafelhasználását úgy látja, hogy 20-30%-kal lehetne optimalizálni. És jött egy elborzasztó adattal is: “három bitcoin tranzakció egy négyfős magyar háztartás éves energiaigénye”.
Szét lehet választani a lapkiadók online és a print tevékenységét? Van eszköze a reklámszakmának a Google-hez és Facebookhoz hasonló óriáscégek elleni “harcban”? Hogyan hatott a Covid a karbonlábnyomra? Milyen optimalizálási lehetőségei vannak a weboldalaknak, és ezek az adatok mennyire hitelesek? Kiderül a Business Lounge adásából.
