Az Axel Springer Budapest, illetve annak jogutódja, a Ringier Axel Springer kiadó magyarországi története elválaszthatatlan Bayer Józseftől, az ő vezetői képességeitől és stílusától. A Marketing&Media magazinnak médiások beszéltek arról, hogyan látják a médiavezért.
Amikor a magyarországi Springerről beszélünk, akkor az gyakorlatilag egyet jelent Bayer József ügyvezető igazgatóval. Az ő befolyásos médiapiaci pozíciója még a kiadó előtti időszakra nyúlik vissza, hiszen 1984-től a Magyar Televízió kereskedelmi főigazgatójaként dolgozott. Egy befolyásos médiaszemélyiségekről készített toplistán már a 80-as évek közepén bérelt helye lett volna. „Ez egy nagyon tradicionálisan működő médiavállalat, ami cégen belül is az erős kapcsolatokra épül. Bayer Józsefre mindenki nagy tisztelettel tekint a vállalaton dolgozók közül, még akkor is, amikor magánemberként beszélsz velük” – mondja Somlói Zsolt, a Mindshare médiaügynökség ügyvezető igazgatója. Valószínűleg, amennyiben Bayer József annak idején egy gépgyár élére kerül, akkor azt is sikerrel – és persze profittal – elvezette volna. Ugyanakkor a vezetési stílusával kapcsolatos kritikus hangok leginkább arra vonatkoznak, hogy lehet-e úgy kezelni a médiát, mint egy gépgyárat.
Lengyel András, az Atmedia jelenlegi kereskedelmi igazgatója 14 éven át dolgozott a kiadónál, az utolsó időszakban hirdetési és marketingigazgatóként. Szerinte a RAS sikerének kulcsa egyértelműen Bayer József személye. „Nagyon képzett, előre gondolkodó topmenedzser, aki döntéseit átfogó szakmai és általános tudására és mély piacismeretére alapozva, hideg fejjel hozza meg. Tudatos a költséggazdálkodásban is, szikáran bánik a pénzzel és csak a profi tra koncentrál. A piaci folyamatok, trendek megítélésében konzervatív, az üzleti tervezésben nem ígérget alaptalanul, nem vállalja túl magát, de azt betartja. Kapcsolatrendszere időtálló, improvizálni nem szeret, a kemény munkában hisz” – sorolja Lengyel András, hogy a 14 év alatt milyennek ismerte meg Bayer Józsefet.
Bayer költségszemlélete tényleg legendás, erre jó példa az, amit Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója említett róla. Ez pedig az volt, hogy a válság mélypontján a pénzintézet teljes menedzsmentjének Bayer tartott előadást a fenntartható költséggazdálkodásról. Az pedig a személyes kapcsolatok kezeléséhez való viszonyába enged betekintést, amit jó barátja, Chikán Attila, a Corvinus egyetemi tanára mesélt róla. „Egyszer együtt mentünk egy vezérigazgató hölgyhöz megbeszélésre. Jóska két csokor szalmavirággal érkezett a megbeszélt helyre. Amikor kifogásoltam, hogy ötvenes hölgynek szalmavirágot vinni nem telitalálat, csak legyintett – amikor megérkeztünk, kiderült, hogy a vezérigazgató asszony hobbiját ismerte, és így arattunk átütő sikert” – mesélte Chikán Attila.
Persze vele tárgyalni azért más, mint napi szinten együtt dolgozni, de sokatmondó, hogy Lengyel András mind a mai napig lelkesen mesél erről. „A teljesítményt, a minőséget, a tapasztalatot értékeli, nem az önfényezést. Hideg frászt kap a PR-sikeremberektől, a konjunktúralovagoktól. Őszintén el tud csodálkozni, hogy emberek, vezetők, akik már mindenhol bukdácsoltak, estek-keltek, hogyan tudnak fennmaradni. Keményen őszinte tud lenni és azokkal a legkeményebb, akik közel állnak hozzá. Ellenben akiket bizalmába fogad, azokhoz nagyon ragaszkodik és segíti őket, ahol csak kell. Belső körben nem cizellálja túl a mondandóját, az idejét óvja a legjobban. Alapvetően nem mindig türelmes, mert önmagához, saját képességeihez viszonyít. Ha jó a hangulata, s rászánja az időt, akkor kitűnően tanít, rendkívül jól szintetizál, mindig érthetően magyarázza el a legbonyolultabbat is. Nem szereti maga körül a sok változást, a saját rutinját követi és pragmatikusan fogadja a kihívásokat” – emlékszik vissza Lengyel András, aki hozzáteszi, hogy a RAS vezére gyakran idézett neki Dante Isteni színjátékából egy részt: „Gondoljatok az emberi erőre: nem születtetek tengni, mint az állat, hanem tudni és haladni előre!”
Heszler Róbert
