A Központi Statisztikai Hivatal az idei harmadik hónapra vonatkozó adatai szerint a termelés volumene éves szinten 2,8 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. Az érték elmaradt az elemzői konszenzustól.
A nyers adatok lényegesen durvább, kétszámjegyű visszaesést mutatnak, ugyanakkor ennek hátterében az idei évben a tavalyi harmadik havinál jelentősen, hárommal kevesebb munkanap áll, mely áprilisban visszajön. Havi szinten kiugró mértékben, 3,0 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. A termelés az év első három hónapjában 4,1%-kal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
A márciusi ipari termelési adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal kommentárja szerint: „A feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kevésbé csökkent”. Általánosan kedvezőtlenül hat a hazai kibocsátásra az általánosan gyenge európai konjunktúra is. A tavaly őszig jól teljesítő akkumulátorgyártás továbbra is mélyen a kapacitásai alatt termelhetett. A járműipar februári visszapattanása is tiszavirág életűnek bizonyult.
„Ha kicsit távolabbról tekintünk az adatokra, akkor a hazai ipar kibocsátása lényegében 2022 közepe óta stagnál. A termelési kilátások rövidtávon továbbra is meglehetősen zavarosak: a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte csak minimális életjeleket mutatnak. Ezek közül kiemelendő a német gazdaság gyengélkedése. Pozitívum lehetne, hogy az elmúlt időszakban a magyar BMI újra a fellendülést jelző tartományba emelkedett, ugyanakkor a tényadatokkal a felmérés eredményei köszönőviszonyban sincsenek. A várva várt iváncsai SK Hungary a legfrissebb hírek szerint az első félév során fordulhat termelőre és ezzel érdemben emelkedhet a hazai kibocsátás. Emellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő évtől kezdve. A kedvező hatások kiaknázása azonban változatlanul leginkább a globális konjunktúra helyreállásának függvénye” - mondta el Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.