A Facebook helyben, a tevékenysége szerinti országokban fogja könyvelni reklámbevételeit ahelyett, hogy dublini székhelyén venné nyilvántartásba azokat – jelentette be a közösségi médiaportál. A NAV a legnagyobb hazai adótartozók között tartja számon a Facebookot, illetve a Google-t is, amelyek annak ellenére, hogy a magyar online reklámpiac jelentős részét uralják, nem fizetnek reklámadót.
Dave Wehner, a cég pénzügyi vezetője blogbejegyzésében tudatta, hogy a Facebook vezetése úgy döntött, a jövőben helyi értékesítési struktúrára áll át azokban az országokban, amelyekben irodája támogatja a helyi hirdetőknek történő értékesítést – írja az MTI. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a reklámokból keletkező bevételeket a továbbiakban nem a dublini nemzetközi székhely rögzíti majd, hanem a cég helyi irodái tartják nyilván azokat.
A Facebook úgy hiszi, hogy ez az értékesítési struktúrára nagyobb átláthatóságot biztosít majd. Wehner tájékoztatása szerint a közösségi médiaportál 2018-ban hajtja végre a változtatást, és 2019 első felében kívánja befejezni az új értékesítési struktúráját.
Az Európai Bizottság várhatóan márciusban terjeszti elő jogalkotási javaslatát azon multinacionális digitális vállalatok megadóztatásáról, amelyeket azzal vádol, hogy a nyereségük után fizetendő járulékukat alacsony adókulcsú uniós tagországokban róják le, például Írországban, vagy Luxemburgban.
Itthon a reklámadó bevezetése óta nagy figyelem kíséri azokat a próbálkozásokat, amelyek a két online óriáscég megadóztatására vonatkoznak. Becslések szerint a múlt évben a teljes hazai netes reklámpiaci bevétel mintegy fele, vagyis nagyjából 33 milliárd forint – egyéb iparági források 25-30 milliárd forintra teszik ezt az összeget – köthetett ki a Google-nál és a Facebooknál. Ez a 2016-os reklámadóval számolva – akkor még 5,3 százalékos adókulcs volt érvényben, ez idén év közben 7,3 százalékra változott – ez 1,7 milliárd forintnyi adófizetési kötelezettséget jelent, amit egyelőre nem sikerült behajtani.
Az idei évre vonatkozó adótörvények elfogadásakor egy érdekes konstrukcióval igyekeztek átvágni a magyar döntéshozók ezt a gordiuszi csomót, ami lényegében a két nagy online szolgáltató alapos megbírságolására, majd európai jogsegély keretében a büntetés behajtására kínál lehetőséget. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a reklámadó törvény módosításával jogosítványt kapott arra, hogy egy adóbecsléssel megállapítsa, hogy mennyi magyarországi reklámadót kellett volna ezeknek a társaságoknak befizetniük, majd ezek után felszólítsa őket, hogy fizessék be az elmaradásukat. Ha ezt nem teszik meg, a NAV bírságot állapíthat meg, amit az Európai Unió tagországaiban bevett jogsegély automatizmus szerint az ír hatóságok tudnak behajtani. Ennek összege pedig extrém esetben akár 3 milliárd forint is lehet.
