A hazai munkavállalókban megvan a szándék, hogy tanuljanak, azonban a megkérdezetteknek csak 20 százaléka vett részt továbbképzésen az elmúlt évben – derül ki a Training360 kutatásából. Munkaadói oldalon is szemléletváltásra van szükség: hiszen csak azok a vállalatok lehetnek a jövőben versenyképesek, akik stratégiai szinten építik be működésükbe a munkavállalók folyamatos képzését.
Jó pap holtig tanul, tartja a mondás. Napjaink felgyorsuló világában ez különösen igaz, hiszen a sosem látott ütemben fejlődő technológia a legtöbb iparágban folyamatos megújulást követel mindnyájunktól. De mennyire követik az élethosszig tartó tanulás eszméjét a mai magyar munkavállalók? Többek között erre kereste a választ a felnőttképzéssel foglalkozó Training360 kutatása.
A több száz hazai munkavállaló – köztük szellemi foglalkozást végzők és IT szektorban tevékenykedők – körében végzett felmérés frissen publikált eredményeiből kitűnik, hogy szándékban nincs hiány. A hazai nagyvállalatok munkavállalóinak 1/3-a tervez részt venni valamilyen képzésen az elkövetkezendő évben. Viszont, csak 6 százalékuknak van konkrét elképzelése arról, hogy mely területen és milyen módon. Kevésbé rózsás a helyzet azonban, ha a valós részvételi arányt nézzük, hiszen a munkavállalóknak csak 20%-a vett részt továbbképzésen az elmúlt évben. A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok munkavállalói körében végzett felmérés arra is rámutat, hogy a megkérdezettek közel fele (48%) nem is érzi szükségét annak, hogy képezze magát. Ha ehhez hozzávesszük azt a további 28%-ot, akik idő- vagy pénzhiányra hivatkoztak, összesen már 76%-ról beszélünk, akik szándék hiányában, vagy kifogások mögé bújva, de végeredményben nem fejlesztik magukat. Ez hátrányos kihatással van a hazai munkavállalók, munkaadók, és ezáltal az egész magyar gazdaság versenyképességére. Egybevágnak ezzel a kutatást megrendelő, a hazai felnőttképzésben élenjáró 7 év alatt, összesen több mint 200.000 órányi képzési tapasztalattal rendelkező Training360 Kft. ügyvetőjének, Nyisztor Józsefnek a tapasztalatai: „Elvi alapon az emberek jelentős arányban egyetértenek a folyamatos képzés gondolatával. Ha azonban saját lépéseikre is kíváncsiak vagyunk, akkor hamar kiderül, hogy valójában a legalapvetőbbeket is csak nagyon kevesen teszik meg saját fejlődésük érdekében.”
Nyilvánvalóan pusztán a munkavállaló szándéka a legtöbb esetben nem elegendő ahhoz, hogy egy adott képzés meg is valósuljon, hiszen ezeket általában a munkáltató finanszírozza. Ráadásul a képzések ideje alatt a munkavállaló nem dolgozik, ami kiesést okozhat a munkáltatónak.
Ugyanakkor a munkavállalók tudatos képzésével, a vállalatok már rövidtávon is jól járnak, mert ha a megszerzett tudás valós karrierút lehetőségével párosul, az motivált és lojális munkavállalói bázist eredményez.
„A hazai kis- és középvállalkozások csak akkor lehetnek sikeresek, ha nem ad hoc képzésekben, hanem képzési programban gondolkoznak, mert ellenkező esetben nem csak a fiatalabb, tudatosan munkahelyet választó generáció tagjai számára lesznek kevésbé vonzóak, de hónapról-hónapra nő a hatékonyságbeli lemaradásuk a komplex oktatási programokkal rendelkező multicégekkel szemben. A munkavállaló számára pedig a folyamatos fejlődés megnyitja a lehetőséget a vállalton belüli előrelépésre, és a munkaerőpiacon is növeli versenyképességét” – tette hozzá, Nyisztor József.
