Az Artisjus májusban fizeti ki a szerzőknek az előző évi rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat; a komolyzenei koncertek utáni jogdíjakat; továbbá a ráosztásokból a rádiós és tévés elhangzások alapján járó részt. A nagyfelosztásban összesen 2,5 milliárd forint jogdíjat oszt ki az Artisjus; éves szinten ez az összeg kb. 9 milliárd forint.
Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás – majd ezek alapján végzi el a jogdíjfelosztást.
Az Artisjus által beszedett televíziós és rádiós jogdíjak összege közel azonos volt 2016-ban, mint 2015-ben. Az egyes csatornák bevételeik alapján fizetnek jogdíjat. A felosztás pontalapú: minden elhangzás pontokat kap a hosszúság, műfaj és az elhangzás jellege (pl. konkrét, reklám) alapján, és az is számít, hogy hol hangzott el a mű (mennyi jogdíjat fizetett az adott csatorna). A pontok alapján osztja szét az Artisjus a beszedett összeget.
A tévépiac jóval nagyobb bevételt termel, mint a rádiós (2016-ban kb. 100, illetve 9 milliárd forint), és a jogdíjak is bevételalapúak, így egy tévés elhangzás önmagában, átlagosan magasabb jogdíjat jelent a szerzőnek, mint egy rádiós – másfelől viszont a ráosztásnál a rádiós adatok nagyobb súllyal esnek latba. Ez azt jelenti, hogy egyes jogdíjfajtáknál (gépzenei, üres hordozó) nincsenek adatok pl. a vendéglőkben elhangzott vagy az otthon másolt zenékről, ezért a más forrásokból származó pontos adatok alapján, a szerzők – az Artisjus küldöttgyűlése – által meghatározott szabályok alapján osztják szét ezt a jogdíjat; egy részüket éppen a rádiós és tévés adatokat alapul véve.
