A Smart City kifejezés hamar divatossá vált, de mi áll mögötte? Valóban egy adatalapú, jól implementált ökoszisztéma vagy csupán blikkfangos, jól sajtózható marketing megoldás? Mikortól beszélhetünk okos városról, hogy kapcsolódik ez az IoT-hez és 5G-hez és mit hozhat a jövő? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Deloitte Tech Talks legújabb része.
A Deloitte Tech Talks podcast-sorozat célja, hogy szakértők segítségével, közérthetően mutasson be fontos technológiai trendeket, megvilágítsa ezek mozgatórugóit és kérdéseket tegyen fel a hatásaikról. Manapság már közhellyé vált az “okos” kifejezés: az okostelefonok után jöttek az okosórák, okoshűtők, majd más okoseszközök, és már nem csak eszközökről, hanem városokról is beszélünk ezzel a jelzővel. De valójában mi az okos város? - ezzel a felütéssel kezdődik a beszélgetés.
“Egy kicsit misztikus ez a név, sokan úgy képzelik el, hogy míg a régi városok téglából épültek az okos városok pedig bitekből. Valójában azért kevésbé varázslatos ez a dolog: meglévő alkalmazások folyamatos, iteratív fejlesztéséből egységes, összekapcsolt hálózat jön létre, ahol egyre több minden van automatizálva, egyre több mindent vezérel mesterséges intelligencia és városi szinten az olyan korlátos erőforrásokat, mint pl. a jó minőségű levegő, az ivóvíz, az utak áteresztőképessége, modern digitális eszközökkel, központilag menedzselik - így jóval hatékonyabban működő városokról beszélhetünk.” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
“Ez valóban egy újabb technikai forradalom, ami komoly mértékben javíthat az életminőségünkön: nem kell órákat eltölteni azzal, hogy egy eszközre figyelünk, vagy a kormányt markolva a dugóban ülünk, ehelyett más, értelmes dolgokat is tudunk csinálni. Egy városban ma többmillió ember él, különböző gondolkodásmóddal, életvitellel, fogyasztással, sokan pazarló életmóddal. Az okos város meg tudja teremteni annak a lehetőségét, hogy a városaink, környezetünk ne pusztuljanak, hanem fenntarthatóan fejlődve éljünk - ennek ez az első lépcsője.” – tette hozzá Illés-Kiss Gábor IoT-szakértő.
„A gépek egyre jobban kiszolgálnak minket, és ezáltal sokkal könnyebb lesz az életünk. A kérdés inkább az, hogy jól fel tudjuk-e használni az időt, amit ezáltal kapunk. Nehéz megjósolni, mert az ipari forradalom óta most először egy olyan szinguláris pont előtt vagyunk, ami mögé nem látunk. A kiszolgáló infrastruktúra megteremtését az olyan igények húzzák majd, hogy ha pl. Budapestről Nagykanizsáig el tudok menni úgy, hogy közben elolvastam egy könyvet, vagy a gyerekeimmel játszottam, vagy másképp töltöttem hasznosan az időt, akkor az óriási értéket jelent majd, és ezért az emberek hajlandóak majd fizetni.” - Zaránd Miklós.
“Az előrevivő okos megoldások mindig valamilyen meglévő társadalmi problémára vagy felhasználói igényre keresik a válaszokat. Szempont, hogy az legyen hatékony, legyen társadalmi értéke és termeljen üzleti hasznot vagy hozzon megtakarítást a rendszerben. Ehhez azonban paradigmaváltás kell. Akkor lesz okos egy város, ha a benne élő emberek és a döntéshozók is tudatosan törekednek a fejlett technológiai megoldások használatára.” - Illés-Kiss Gábor.
A Deloitte Tech Talks beszélgetésben szó esett még többek között az 5G-vel kapcsolatos álhírekről és aggodalmakról, a jövő közlekedéséről és az optimális időkihasználásról, az önvezető autókkal kapcsolatos erkölcsi kérdésekről és jogi dilemmákról, a mesterséges intelligencia tanításáról és az emberi felelősségről.
