A lakosság, a munkavállalók és a befektetők többsége is elvárja a cégvezetőktől, hogy fellépjenek a gazdaságot fenyegető globális kihívások megoldása érdekében. A világ legnagyobb vállalatainak első emberei és intézményi befektetők körében végzett EY CEO Imperative Study szerint a CEO-k több mint kétharmada tervezi is, hogy nyilvánosan fog képviselni fontos társadalmi ügyeket.
A munkavállalók 71 százaléka elvárja a cégének vezetőjétől, hogy aktívan lépjen fel a globális kockázatok kezelése érdekében, mint amilyen például a klímaváltozás, a kibertámadások vagy a nemek közötti egyenlőtlenség. A vállalatok befektetőinek többsége (60%) még abban az esetben is támogatja ezt, ha rövid távon a cég eredményességének csökkenésével jár, 98 százalékuk ráadásul figyelembe is vette, hogy mit tesz a kiválasztott vállalat a nemzetközi kihívások kezeléséért az elmúlt két évben hozott befektetési döntéseinél.
A rájuk nehezedő nyomást már a megkérdezett cégvezetők 67 százaléka is érzi. A CEO-k több mint fele tervezi, hogy a jövőben nyilvánosan is kiáll a fontos társadalmi ügyek mellett. Őket az igazgatósági tagok 76 százaléka, valamint az intézményi befektetők 79 százaléka is támogatja ebben a törekvésben.
„A hazai vállalatok vezetői sem nézhetik többé a pálya széléről a társadalmat és a gazdaságot fenyegető változásokat” – hangsúlyozta Rencz Botond, az EY vezérigazgatója. „A munkavállalók, a vásárlók és a befektetők is elvárják, hogy egy cégnek és a vezetőjének határozott elképzelése legyen arról, hogyan tud pozitív társadalmi hatást gyakorolni. Azok a döntéshozók, akik ezt nem teszik meg vagy nem megfelelően lépnek fel a közügyekben, könnyen elveszíthetik az emberek és a beruházók bizalmát. A cégvezetőknek olyan ügyeket kell támogatniuk, amiket hosszútávon, hitelesen tudnak képviselni és a vállalat víziójához is illeszkednek” – tette hozzá.
A megkérdezett cégvezetők negyede már több konkrét lépést is tett a globális kihívások kezelése érdekében – 60 százalékuk a vállalat missziójához kapcsolódó társadalmi akciót indított, közel 50 százalékuk pedig a helyi kormányzattal vagy egy civil szervezettel kötött megállapodást. A vezetők nagy többsége arra számít, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek egyre gyakoribbá válnak a jövőben.